Tengeri régészek 2500 éves amforákra bukkantak

Egy albán-amerikai tengeri régészeti kutatócsoport 2500 éves amforákra bukkant Albánia partjainál. Ez a legősibb ilyen lelet, amelyet a Jón-tenger albán partjainál találtak. 

Tengeri régészek 2500 éves amforákra bukkantak
Fotó: RPM Nautical Foundation via AP

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. 

Az RPM Nautical Foundation (RPMNF) Hercules kutatóhajója pénteken jelentette, hogy rábukkantak 22 amforára, olyan kétfülű szűknyakú agyagedényekre, amelyekben bort vagy olajat tároltak. A korsók 40-60 méter mélyen feküdtek a tengerfenékbe ágyazódva a Karaburun-félsziget sziklás partja közelében. 

A floridai központú alapítvány egy nonprofit kutatási és oktatási szervezet, amely főleg a Földközi-tengeren végez tengeri régészeti kutatást, így Máltán is fenntart képviseletet.

Mateusz Polakowski archeológus elmondta: a kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korinthoszi amforákat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik.

Polakowski hangsúlyozta, hogy ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

Az RPMNF elnöke, James Goold egyik legfontosabb leletüknek nevezte az amforákat, és kiemelte, hogy a felfedezés történelmi és régészeti szempontból is jelentős.

A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat.

Neritan Ceka albán régész elmondta, hogy hasonló korinthoszi és kerkirai (Korfu) amforákat korábban már találtak az albán szárazföldön, Durresben és Apollóniában, ami arra utal, hogy a Kr. e. 7. század második felében intenzív kereskedelem folyt az albán partoknál.

Az RPMNF 2004 óta térképezi fel az albán partvidék tengermedrét ősi és újabb hajóroncsok után kutatva. A tervek szerint Albánia nyugati részén víz alatti múzeumot is nyitnak majd a tengerben.

Ceka szerint az albán hatóságok egy új négy-öt éves projektet terveznek az alapítvánnyal és a texasi nonprofit Tengeri Régészeti Intézettel közösen, ennek keretében felmérik a hajóroncsok kiemelésének lehetőségeit.

A kutatók eddig 28 hajóroncsot fedeztek fel, továbbá számos amforát találtak Albánia partjainál, a délen fekvő Saranda és Butrint térségétől Durresig, és most azt tervezik, hogy Durrestől északabbra folytatják a kutatómunkát.

A tengerrégészeti alapítvány jelenléte az elmúlt 12 évben nagy lépést jelentett az albániai tengeri régészet terén. Auron Tare, az UNESCO víz alatti világörökségi tudományos és technikai bizottságának vezetője szerint ha megtalálják, és sikerül igazolni, a hajóroncs majd kapcsolatba hozható lesz két jelentős albán tengerparti várossal, Dürrakhionnal (a mai Durres) és Apollóniával, amelyek egykor a keletre vezető ősi útvonal kapuinak számítottak.

Tare hozzátette, hogy Albánia partjainál nemcsak ősi hajóroncsokat találtak, hanem számos első és második világháborús hajóroncsot is, amelyek szintén a történelem eddig kevéssé ismert fejezetére világíthatnak rá.

(MTI)