Theresa May: Továbbra is lehetséges a kilépés európai parlamenti választási részvétel nélkül

Theresa May szerint továbbra is lehetséges a kilépés az Európai Unióból úgy, hogy az Egyesült Királyságnak nem kell részt vennie a május végi európai parlamenti választásokon.

A konzervatív párti brit miniszterelnök csütörtök délután tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit az előző este tartott soron kívüli EU-csúcsról, amelyen a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) újabb halasztásáról született kompromisszumos döntés. 

May kijelentette: ha a brit parlamentnek május 22-ig sikerülne elfogadnia a Brexit feltételrendszeréről novemberben elért, az alsóház által eddig háromszor visszautasított megállapodáscsomagot, akkor az Egyesült Királyság május 31-én, brit idő szerint 23 órakor kiléphetne az Európai Unióból.

Theresa May hangsúlyozta, hogy ebben az esetben az Egyesült Királyságnak nem kellene megtartania az EP-választásokat.

A csütörtök hajnalba nyúló EU-csúcs a Brexit legfeljebb október 31-ig terjedő halasztását hagyta jóvá, de az egyezmény lehetővé teszi a határidő előtti brit kilépést.

A döntés azt is jelenti, hogy lekerült a napirendről a brit EU-tagság pénteki, rendezetlen körülmények közötti megszűnése, jóllehet a megállapodás nélküli Brexit egy későbbi időpontban továbbra is a lehetőségek között van.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a csúcsértekezlet után a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: ha a Brexit-megállapodást mégsem sikerülne májusban elfogadtatni a londoni parlamentben, akkor az Egyesült Királyság vagy részt vesz az EP-választásokon, vagy június 1-jén megállapodás nélkül kilép az EU-ból.

A brit kormány a héten már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha az Egyesült Királyság még júniusban is az Európai Unió tagja lenne.

Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a múlt havi EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.

Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.     Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő. Ennek alapján ha a csütörtök hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit további halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága pénteken megállapodás nélkül megszűnt volna.

A csütörtök hajnalban végződött EU-csúcs halasztási döntése nyomán azonban ez lekerült a napirendről.

A csúcsértekezlet fejleményeiről beszámoló csütörtöki alsóházi felszólalásában Theresa May elmondta: a találkozón szóba került, hogy az EU ne kösse-e szigorú feltételekhez a Brexit újabb halasztását. 

A kormányfő közölte, hogy ő ezt ellenezte, abból a meggondolásból, hogy csak egyféle EU-tagság létezik, és ehhez a már létező szerződéses kötelezettségeken túl nem lehet további feltéteket szabni.

Az ellenzék részéről Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője a nyilatkozatot követő vitában megkérdezte, hogy May hajlandó-e megfontolni a haladékkal nyert időszakban egy újabb EU-népszavazás kiírását.

Theresa May válaszában úgy fogalmazott: az újabb referendumot pártoló képviselők előterjeszthetnek ilyen értelmű módosítási indítványokat, amikor a kilépésről szóló törvényjavaslat újból a ház elé kerül, de az újabb népszavazás már az eddigi vitákban is felmerült, és a ház minden alkalommal leszavazta ezeket a kezdeményezéseket.

(MTI)