Tisztújítás a Csemadokban: Bárdos kedvéért módosít most alapszabályt a szervezet, vagy 5 éve rontották el?

2021. szeptember 7. - 19:01 | Belföld

A járvány miatt egy év késéssel tartja meg tisztújító közgyűlését a Csemadok, az ülés jövő héten szerdán, Érsekújvárban lesz. Előzetesen csak egyetlen jelölt van az elnöki posztra: Bárdos Gyula, aki viszont már két cikluson át vezette a szervezetet. A jelenleg érvényes alapszabály azonban csak két ciklust enged egy elnöknek, vagyis Bárdos nem is indulhatna. Miközben előkészületben van a Csemadok-törvény, a szervezet közgyűlése nem tárgyal érdemben a témáról.

Tisztújítás a Csemadokban: Bárdos kedvéért módosít most alapszabályt a szervezet, vagy 5 éve rontották el?
Fotó: Paraméter

Közgyűlés, egy év késéssel

Már tavaly közgyűlést kellett volna tartani a Csemadoknak – legalábbis az alapszabálya szerint a testület négyévente összeül. A legutóbbi ülés 2016 októberében volt, ám csak most, pontosabban jövő héten szerdán, szeptember 15-én kerül sor a testület újabb ülésére. Tisztújító közgyűlés lesz, amelyen a jelen állás szerint csak egy jelölt, Bárdos Gyula, a szervezet jelenlegi elnöke indul majd az elnöki posztért.

A késést Bárdos is elismeri. „Már tavaly meg kellett volna tartani, csak a járvány miatt erre nem volt lehetőségünk, az alapszabályunk értelmében minden négy évben kellene közgyűlést tartani – mondta a Paraméternek a Csemadok elnöke. – Így most 5 évet kell értékelnünk.”

Bárdos Gyula (Fotó: Paraméter)

Problémás alapszabály – vagy problémás elnökjelölt?

Az elnöki posztra eddig egyedül Bárdos Gyulát jelölték a járási konferenciák, de a közgyűlésig még jelentkezhet ellenjelölt, de ennek kicsi a valószínűsége. Bárdos jelölése viszont felvet egy problémát: a Csemadok hivatalos alapszabálya szerint egy személy legfeljebb két cikluson át töltheti be az elnöki posztot. Ezzel Bárdos is tisztában van, de szerinte csak egy adminisztratív hiba miatt alakult így.

„Már a 2016-os, nagyfödémesi kongresszus megszüntette az elnöki funkció ellátásának két mandátumra való korlátozását, de valószínűleg a fordító hibájából kimaradt ez a módosítás. Az alapszabályunk magyar verziójában nincs benne, de a szlovák tartalmazza” – magyarázta a kialakult helyzetet Bárdos.

A Csemadok honlapján megtalálható dokumentumok valóban ezt mutatják: a szlovák verzió legfeljebb két mandátumról ír, a magyarból azonban ez a kitétel már hiányzik. „A szlovák változat a hivatalos, azt kell betartani” – jelentette ki Bárdos.

Így viszont a közgyűlésnek újra kell majd szavaznia az alapszabály-módosításról, ha Bárdost szeretnék továbbra is az elnöki széken látni.

„Ha nem szavazzák meg, akkor természetesen nem indulok – mondta Bárdos.

Morális kérdések

Ez a megoldás azonban nem mindenkinek tetszik.

„Ha most ebben a helyzetben, egy személy miatt módosítanánk az alapszabályt, az morális kérdéseket vetne fel. A Csemadok sohasem szólhat egy személyről – véli Petheő Attila, a Csemadok komáromi területi választmányának az elnöke.

– Ezzel azt az üzenetet küldenénk ki magunkról, hogy úgy működünk, mint egy politikai párt, ami a Csemadok-tagoknak elfogadhatatlan.”

Másik jelöltről azonban ő sem tud, viszont szerinte még a helyszínen is lehet bárkit jelölni erre a posztra. Szerinte a Csemadok esetében is van értelme annak, hogy időben korlátozzák egy jelölt újraválaszthatóságát. „Senki sem pótolhatatlan” – véli Petheő.

Petheő Attila (Fotó: Facebook)

Hosszú a három ciklus?

Azt Sátor Zoltán, az országos elnökség tagja, a dunaszerdahelyi területi választmány elnöke is megerősítette, hogy egyelőre Bárdos az egyedüli elnökjelölt. Tud az alapszabály korlátozásáról is, de ezt nem tartja akkora problémának, Bárdoshoz hasonlóan ő is úgy tudja, hogy ezt a rendelkezést a korábbi közgyűlés már törölte, csak adminisztratív hiba miatt kimaradt a belügyminisztériumba benyújtott változatból.

„Az utolsó közgyűlésen már ezt a módosítást már elfogadtuk, ez 100 százalék – mondta a Paraméternek Sátor. – Nincs is szükség új javaslatra, csak meg kell erősíteni az előző közgyűlés döntését.”

Sátor Zoltán (Fotó: Facebook)

Ezzel együtt a három ciklus már elég hosszú lesz a szervezet élén, ezt Bárdos is elismeri. „Gondolkodtam én is, hogy elfogadjam-e a jelölést, de sok területi választmány javasolt engem , ezért úgy éreztem, hogy el kell indulnom” – véli a Csemadok elnöke.

A Csemadok-törvényről csak az elnöki beszámolóban

A Csemadok továbbra is nagyon óvatosan viszonyul a készülő Csemadok-törvényhez, kicsit úgy, mintha őket nem is érintené. A közgyűlés hivatalosan nem is akar foglalkozni a tervezettel, külön pontként nem szerepel a programban.

Bárdos is csak annyit mondott, hogy az elnöki beszámolójában beszél majd erről is, mivel ő tartja a kapcsolatot a törvényt előkészítő Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselővel.

„Az országos elnökséget és az országos tanácsot is tájékoztattam, az elnökség támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket én elküldtem Gyimesinek” – mondta Bárdos.

Pontos információja azonban neki sincs arról a törvényről, amely elfogadása esetén alapvetően meghatározza majd az általa vezetett szervezet működését. Nem várható az sem, hogy a közgyűlés határozatban foglalkozik majd a tervezettel.

Nagyon részletes tájékoztatással Gyimesi sem szolgál, a legutóbb egy szelfivel „bizonyította”, hogy Natália Milanová kulturális miniszterrel és Igor Matovič pénzügyminiszterrel tárgyalt a tervezetről, majd egy Új Szó-interjúban említette, hogy novemberben kerülhet a parlament elé.

„Ejtőernyősöket” nem kérnek

Bárdos is csak nagyon szűkszavúan beszélt a tervezetről. „Csak olyan törvényt tudunk elfogadni, ahol a Csemadok autonómiája nem sérül: nem fogadható el sem a kulturális minisztérium sem a kormány részéről, hogy »ejtőernyősöket« küldjön a Csemadok bármelyik testületébe” – jelentette ki Bárdos.

A törvény alakításában inkább passzívan vesznek részt.

„Azt is elmondtuk, hogyha a törvény az elfogadási folyamatban olyan irányban változik, ami nekünk nem felel meg, mi fogunk a leghangosabban tiltakozni” – mondta a Csemadok elnöke.

Ragaszkodnak ahhoz is, hogy az esetleges normatív állami támogatás ne akadályozza a pályázásukat más állami forrásokra, például a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásaira.

Írásos előterjesztés még nem készült

Sátor Zoltán megerősítette, hogy a Csemadok egyes testületei tárgyaltak a törvénytervezetről, de írásos vitaanyag nem készült róla. „Írásos anyaggal még nem találkoztunk” – mondta a Csemadok elnökségi tagja. Szerinte nem készül közgyűlési határozat sem a törvényről.

„Egyelőre nem látom lehetőségét annak, hogy erről határozatot fogadjunk el – mondta Sátor. – Az elnöki beszámolóban biztosan szó esik majd róla, bizonyára meghatározunk majd egy bizottságot, aki kap mandátumot arra, hogy tárgyaljon a tervezetről.”

Sátor szerint szükség lenne a törvényre, elsősorban stabil állami támogatás miatt. „Vannak ugyan pályázati forrásaink, de nekünk épületeinket kell fenntartanunk” – magyarázta Sátor.

Tényleg kell a lex Csemadok?

Petheő Attila szerint a lex-Csemadokkal mindenképpen foglalkoznia kellene a közgyűlésnek, már csak azért is, mert szerinte megkérdőjelezhető, hogy tényleg szüksége van-e a szervezetnek arra, hogy törvénybe foglalják. A törvénytervezet egy korábban kiszivárgott változata Petheő szerint nem is a jelenlegi Csemadoknak segítene, hanem egy újat hozna létre.

„Abból a tervezetből nem derült ki megnyugtatóan, hogy egy új szervezet létrehozásáról van szó, vagy a mostani elismeréséről” – mondta Petheő.

Kifogásolja, hogy kevés információ jut el a készülő törvénytervezetről a Csemadok vezetőihez is. „Kézzel fogható, hivatalos vitaanyag nem született a törvénytervezetről, sok esetben csak a sajtóból tájékozódunk” – mondta a Paraméternek Petheő.

Lajos P. János