1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
Az oroszok Ural tipusú kőolaja jelenleg jóval a 60 dolláros árplafon alatt mozog, mindössze 37,80 dollár adtak érte hordónként. Ez kevesebb, mint a fele az Északi-tengeren kitermelt Brent nyersolaj árának. Az oroszok az európai piac elvesztésével szorult helyzetbe kerültek. Annyira, hogy egy felmérés szerint sok szakértő már Oroszország jövője miatt aggódik.
Az Ural minőségű orosz kőolajjal mindössze 37,80 dollárért kereskedtek pénteken. Ez kevesebb, mint fele a Brent nyersolaj árának, amelyért hordónként 80 dollárt fizettek hétfőn.
December elején lépett életbe a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában rögzített embargó, és ezzel egyidőben az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló rendelet. Ez utóbbi kérdésben az Európai Unión kívül Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália állapodott meg, amely bár lehetővé teszi az európai kereskedők számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad. Ezzel a lépéssel azt akarják elérni, hogy megcsappanjon Moszkva bevétele, amiből Vlagyimir Putyin a területrabló háborúját finanszírozza.
Európa Oroszország egyik legnagyobb nyersolajpiaca volt, és az orosz kereskedők most nem vehetik igénybe a nyugati hajózási és biztosítási szolgáltatásokat, hacsak nem vállalják, hogy betartják az ársapka-mechanizmust.
Oroszország olajexport-bevétele 15 millió dollárral csökkent 2022 utolsó hetében, és már csak néhány komolyabb vásárlója maradt, mégpedig Kína, India és Törökország – írja a Bloomberg. Ezek az ügyfelek jelentősebb árengedményeket is bebiztosíthattak maguknak, miközben Moszkva küzd az elvesztett piacok ellentételezésével.
Vlagyimir Putyin elnök "buta" lépésnek nevezte az árplafont, és hangsúlyozta az orosz gazdaság rugalmasságát, bár az országának központi bankja arra figyelmeztetett, hogy a szankciók legutolsó köre gazdasági sokkot okozhat. A szankciók által okozott károk akár bukott állammá változtathatják Oroszországot vagy annak felbomlását is előidézheti 2033-ra – derül ki egy friss szakértői felmérésből.
Az Atlantic Council által készített új kutatás szerint Oroszország gazdasága a nyugati szankciók hosszú távú hatása miatt tönkremegy.
A felmérés 167 szakértő véleményét gyűjtötte össze arról, hogy szerintük milyen lesz a világ 10 év múlva. Míg a válaszadók 46%-a arra számít, hogy Oroszország 2033-ra darabokra hullik szét, 21%-a azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az ország fejlődése kudarcra van ítélve.
Az egyik legmeglepőbb üzenete az volt a kutatásnak, hogy a válaszadók közül milyen sokan utaltak egy lehetséges orosz összeomlásra a következő évtizedben – ami azt sugallja, hogy a Kreml Ukrajna elleni háborúja milyen következményekkel járhat a Föld legnagyobb atomfegyver-arzenáljával rendelkező nagyhatalomra nézve. A válaszadók 40%-a arra számít, hogy 2033-ra Oroszország "forradalom, polgárháború, politikai dezintegráció" miatt összeroppan.
(Bloomberg/Markets Insider/para)