Több hónapos késésben a Kisebbségi Kulturális Alap, egy ideig még várni kell a pályázati felhívásra is

2021. november 30. - 13:33 | Belföld

Ezen a héten talán már teljesek lesznek a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) szakmai tanácsai, állítja Alena Kotvanová, a KKA igazgatója. Két kisebbség azonban egyetlen tagot sem tudott megválasztani a saját bizottságába, több más kisebbség pedig kevesebbet választott a lehetségesnél. A pályázati felhívásokra legkorábban az új évben lehet számítani.

Több hónapos késésben a Kisebbségi Kulturális Alap, egy ideig még várni kell a pályázati felhívásra is
Fotók: Cséfalvay Á. András

Elégedett a 200 ezer eurós növeléssel a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) nyáron kinevezett igazgatója, Alena Kotvanová, amelyről a jelenlegi ülésén tárgyal a parlament. Az alap éves költségvetése így 8,2 millió euróra emelkedik, miközben az emelés felével az alap működési költségei emelkednek: a jelenlegi 400 ezer euróról 492 ezerre. A működési költség jelenleg még a teljes költségvetés 5 százalékát tenné ki, a javaslat azonban már 6 százalékot ír elő. Törvénymódosítást koalíciós (SaS és OĽaNO) képviselők nyújtották be, így az elfogadására komoly esély van, de erre legkorábban a jövő év elején kerülhet sor.

Kevesebb késést ígér az igazgató

A törvénytervezet előkészítésében az alap is részt vett, sőt, maguk kezdeményezték azt a kulturális minisztérium vezetésénél. „A törvénymódosítás, amelyhez a KKA biztosította a háttérdokumentumokat, reagál az alap akut igényeire: biztosítani kell a megfelelő személyi és az anyagi kapacitást valamennyi feladatunk elvégzéséhez” – válaszolta a Paraméternek Alena Kotvanová.

Úgy véli, hogy a működési költség emelésével biztosítható lesz, hogy a támogatásokat időben megkapják a pályázók, mivel jelenleg több hónapos késésben van az alap. „A jelenlegi állapot következménye a folyamatos késés a támogatások folyósításában – állítja az a igazgató. –

A működési költség növelése lehetővé teszi majd a szerződések kifizetésének felgyorsítását, a pénzügyi elszámolások gyorsabb ellenőrzését, de egyben lehetőséget biztosít majd a pályázatok megvalósításának szisztematikus ellenőrzéséhez és a projektek minősítéséhez is.”

Még szakmai tanácsok sincsenek

A késések azonban egy ideig még biztosan megmaradnak, most ugyanis még a pályázatokat ellenőrző szakmai tanácsok valamennyi tagja sem ismert, enélkül pedig a pályázati felhívásokat sem lehet kihirdetni. A kisebbségek képviselői már választottak, de sok kisebbség nem tudta kitölteni a lehetséges teljes létszámot. Az öttagú bizottságokba három embert választhatnak a kisebbségek képviselői, kettőt pedig az alap igazgatója nevez.

Az idén augusztusban életbe lépett törvénymódosítás azonban szűkítette azoknak a szervezeteknek a körét, akik képviselőt küldhettek választási közgyűlésekbe és tagokat javasolhattak a tanácsokba. A korábbi több mint 500 szervezet helyett idén csak 280 regisztrált.

A roma kisebbség egyetlen tagot sem választott például az irodalom, sajtó és könyvkiadás bizottságba, mivel ezt a területet egyik regisztrált szervezet sem jelölte meg prioritásként. A szerb és a bolgár kisebbség egyetlen tanácstagot sem választott meg, a cseh, a horvát, a morva, a német és a lengyel kisebbség szakmai tanácsa sem teljes. A magyar képviselők mindhárom szakmai tanácsba megválasztották a szükséges számú tagot.

A hiányos tanácsokba az igazgató saját hatáskörben nevezhet ki plusztagokat, viszont az általa kinevezett emberekre szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak: sem ők, sem pedig közeli rokonaik, és a hozzájuk kapcsolható szervezetek nem pályázhatnak. Sok kisebbség esetében pedig nehéz ilyen jelöltet találni.

Az igazgató a kisebbségi szervezetektől kért ajánlást a kinevezhető tanácstagokra. „Ezzel a lépéssel az alap erősíteni akarja az önkormányzati elemet az egyes kisebbségek projektjeinek támogatásában” – válaszolta lapunknak Kotvanová. Azt azonban nem kommentálta, hogy a kisebbségek képviselői idén miért nem tudták megválasztani valamennyi tanácstagot, és hogy ehhez volt-e köze az augusztustól érvényes törvénymódosításnak.

Nem tudni, mikor lesz felhívás

Az alap igazgatója nem tudta megmondani, hogy mikorra várható a 2022-es pályázati felhívás kihirdetése. A korábbi években már október végén kihirdették a felhívást következő évi pályázatok benyújtására, de a 2022-es felhívásra várhatóan januárig várni kell. Egyelőre a szakmai tanácsok tagjainak kiválasztása folyik. „A folyamat várhatóan a héten befejeződik, ezt követően a tanácsok megválasztják az alap képviselőit” – tájékoztatott Kotvanová. Mivel az alap új vezetésének el kell majd fogadnia a pályázati felhívást megalapozó dokumentumokat, a felhívás kihirdetésének időpontját Kotvanová nem merte megjósolni. „Figyelembe véve a COVID-19 járvány miatti intézkedéseket, nem lehet megmondani, hogy a folyamat mikor ér véget. A mi érdekünk is, hogy mielőbb kihirdethessük a felhívásokat” – válaszolta Kotvanová a pontos dátumot firtató kérdésünkre.

Ha a felhívás januárban megjelenik, a pályázatok leadása, kiértékelése a szerződések aláírása több hónapos folyamat, vagyis nyár előtt biztosan nem kapnak támogatást a szervezetek. Az alap idén júniusban kezdte kifizetni az idei támogatásokat, pedig az első pályázati felhívást már novemberben kihirdették, és december 18-ig lehetett pályázni.

- lpj -