Megosztás
Dunaszerdahelyen sokan összekeverik egymással a sürgősségi ellátást (urgentný príjem) és az általános orvosi ügyeletet (ambulantná pohotovostná služba - APS). Emiatt a panaszok is gyakran rossz címre érkeznek. Erről tartott sajtótájékoztatót a kórház vezetése.
„Akinek panasza van, annak általában az első megállója a kórház igazgatósága. Ez még a jobbik eset, mert itt mi még el tudjuk magyarázni az illetőnek, hova fordulhat, vagy épp orvosolni tudjuk a panaszát, de a rosszabb, amikor a szociális hálón vagy a médiában elkezd a panasz saját életet élni, miközben a kórház sürgősségi ellátását összemossák az ambuláns orvosi ügyelettel” – jegyezte meg Bock Sylvia igazgatónő.
A dunaszerdahelyi kórházban a mentőfeljárónál található bejáratnál az első ajtó az általános orvosi ügyeleté, amit nem a kórház üzemeltet, hanem egy körzeti orvosokból álló nonprofit szervezet, hétköznap délután négytől tízig, hétvégén pedig reggel héttől este tízig. Este tíztől viszont a kórházhoz tartozó sürgősségi részleg veszi át a kórházba érkező páciensek ellátását, ezt a részleget viszont csak egy szenzoros ajtó választja el az általános orvosi ügyelet rendelőjétől.
„Nem mindenhol van egy helyen az orvosi ügyelet és a sürgősségi. Az üzemeltető ott bérel helyet, ahol szeretne. Itt történetesen épp a kórházban, a sürgősségi mellett van, ami miatt könnyű összekeverni” – húzta alá az igazgatónő.
Horváth Zoltán, a kórház egészségügyi ellátásért és megelőzésért felelős igazgatóhelyettese ezt kiegészítette azzal, hogy a szlovák egészségügy jogrendje előírja a 24 órás sürgősségi ellátást, hogy a rohamkocsis szolgálatnak legyen egy stabil pontja, ahová a pácienseket szállítják. „Míg különböző helyeken voltak a kórházban a délutáni szakrendelők, előfordult, hogy a mentősök ide-oda vitték a betegeket. Mivel egy folyosóra kerültek a sürgősségi ellátóhelyek, ezáltal a felesleges késések is megszüntethetők” – jegyezte meg.
Ezt a célt szolgálja az is, hogy ugyanazon a folyosón található az általános orvosi ügyelet is, csakhogy az már nem a kórház égisze alatt működik.
„Nagyszombat megye egészségügyi szakosztálya adja ki az engedélyt a működtetőnek, és szintén a megye jogosult az összes panasz kezelésére, etikai kérdésekben is. Ha valaki az egészségügyi ellátással nem elégedett, akkor az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalhoz (ÚDZS) fordulhat” – húzta alá.
Tulajdonképpen a megye felelős azért, hogy általános orvosi ügyelet egyáltalán működjön. „Önkéntes alapon szerveződik, de vannak járások, ahol nem jön össze elég orvos, hogy egész hónapra be tudják biztosítani a szolgálatot, ilyenkor a megye kötelezi az orvosokat, hogy ennek ellenére biztosítsák” – húzta alá Bock Sylvia.
De mégis hova menjen a beteg, ha panasza van? Alapvetés, hogy rohammentővel minden esetben a sürgősségire hozzák a pácienst, de olyan eset is előfordul, amikor az általános orvosi ügyeletről küldik át a sürgősségire, mivel amott nem tudják ellátni a panaszát.
„Az általános orvosi ügyeleten látják el az akut légúti megbetegedéssel küszködőket, vérnyomással vagy más belgyógyászati problémában szenvedőket. Értelemszerűen a baleseti sebészeti szakellátást igénylő betegeket az APS-ről átküldik a sürgősségire” – magyarázta Horváth Zoltán.
Bock Sylvia kifejtette, hogy a sürgősségi felismerhető a triázsról, ami lényegében egy osztályozó rendszer. Egy nővér osztályozza az oda érkező pácienseket aszerint, hogy kinek milyen súlyos az állapota, és aszerint állítanak fel egy ellátási sorrendet.
„Hogy ne legen visszaélés a sürgősségi ellátással, bevezettek egy 10 eurós illetéket. Ezt az illetéket minden sürgősségi ellátáson áteső beteg fizeti, kivéve aki balesetet szenvedett, és mindenképp a sürgősségire kell jönnie, vagy akit benn tartanak a kórházban” – szögezte le.
Emlékeztetett viszont olyan esetekre is, akiket azután hoz be a mentő, hogy már hosszabb ideje fáj valamijük. Ilyen esetben ugyanis már lehetőségük lett volna elmenni a körzeti orvosához is. „A 10 eurós illeték nem azért van, hogy fizetni kelljen, hanem hogy a sürgősségi ellátás ne legyen túlterhelve” – fogalmazott.
Horváth Zoltán elárulta, hogy 2023-ban összesen 20 587 beteg fordult meg a kórház sürgősségi részlegén.
„Közülük 11 170 sebészeti beavatkozást igényelt, 6644 belgyógyászati, 2773 pedig ideggyógyászati jellegű problémával érkezett” – húzta alá.
Ez azt jelenti, hogy havonta átlagban 1716, naponta pedig kb. 60 személyt látnak el.
Bock Sylvia ehhez hozzáfűzte, hétköznap ez ennél jóval kevesebb és nem jelent problémát, a hétvége annál inkább.
Az említett 20 ezres adat tartalmazza azokat is, akik indokolatlanul érkeznek a sürgősségire. „Az arányukat nehéz meghatározni, a szlovák átlag minimum 30%” – szögezte le az igazgatónő.
(SzT)