Több mint 200 fonttal növelte a brit háztartások élelmiszerszámláit a kilépés az EU-ból

2022. december 1. - 19:57 | Külföld

Több mint 200 fonttal növelte a brit háztartások élelmiszerekre fordított átlagos kiadásait Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit) - áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző műhely csütörtökön ismertetett tanulmányában.

Több mint 200 fonttal növelte a brit háztartások élelmiszerszámláit a kilépés az EU-ból
Illusztráció -TASR

A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) matematikai levezetésekkel alátámasztott 27 oldalas elemzésében hangsúlyozta, hogy az évtizedek óta zajló sikeres vámtarifa-csökkentési folyamat révén ma már nem a vámok, hanem a nem vámjellegű akadályok a nemzetközi kereskedelem első számú hátráltatói.

A CEP felidézi, hogy Nagy-Britannia és az EU kötött ugyan egy kereskedelmi és együttműködési megállapodást, amely a Brexit után is kiküszöböli a vámtarifákat és a kvótákat a kétoldalú kereskedelemben, az egyezmény azonban nem intézkedik a korábbihoz hasonló mély kereskedelmi integráció fenntartásáról. Így a szabályozói és a vámeljárási keretrendszer megváltozott, és ez súrlódásokat idéz előtt a kereskedelmi forgalomban.

Az új intézkedések közé tartozik az áruforgalom átfogó vámellenőrzése, az eredetigazolási követelmények megjelenése, a szabályozási megfelelés külön igazolásának kötelme minden egyes kereskedelmi célország esetében, valamint az emberek szabad mozgásának korlátozása, amely az üzleti utazásokra is vonatkozik.

Így Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme elé vámellenőrzési és szabályozói határ emelkedett, amely a nem vámtarifa-jellegű akadályok hirtelen és azonnali okozta - áll a CEP csütörtökön bemutatott elemzésében.

A London School of Economics gazdaságkutató intézete az élelmiszerek kereskedelmében vizsgálta részletesen ennek nagy-britanniai inflációs hatását, és megállapította, hogy a Brexit utáni két évben országosan 5,84 milliárd fonttal (csaknem 2800 milliárd forinttal), egy-egy háztartás esetében átlagosan 210 fonttal (több mint százezer forinttal) emelkedett az élelmiszervásárlási számla.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia a távozás dátuma után 11 hónappal, 2020. december 31-én az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így attól az időponttól megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.

Csütörtöki tanulmányában a Centre for Economic Performance felidézi, hogy Nagy-Britanniában jóval 10 százalék felett - több mint négy évtizedes csúcson - jár az infláció, és ebben a Brexit okozta élelmiszer-inflációs többletnek is szerepe van.

A CEP elemzői közölték: számításaik szerint a brit EU-tagság megszűnése utáni két évben az élelmiszerek kiskereskedelmi árát évente hozzávetőleg 3 százalékkal emelték a Brexit hatásai Nagy-Britanniában.

mti/para

Címkék: Brexit, London