Több mint hatszáz háziorvos hiányzik országszerte, a minisztérium 170 helyet anyagilag is támogatna – a helyzet azonban inkább romlani fog

Fotó: TASR - illusztrációs felvétel

Szinte nincs olyan járása az országnak, ahol elég háziorvos – felnőtt- és gyerekorvos – lenne. Pontosabban a felnőttorvosok esetében hat ilyen van országszerte, gyerekorvorvosból azonban egyetlen járásban sincs elég. Az egészségügyi minisztérium az általános járóbeteg-ellátás reformja keretében pontosan – járási szinten – felmérte az aktuális állapotokat. A helyzet riasztó, ha csak a számokat nézzük akkor is több száz orvos hiányzik a rendszerből.

„A helyzetfelmérés alapján Szlovákiában 400 általános felnőttorvos és 223 gyerekorvos hiányzik” – számította ki az egészségügyi minisztérium.

A hiányzó 400 felnőttorvos mintegy 14 százalékos orvoshiányt jelent, a jelenlegi rendszerben ugyanis 2400 orvos dolgozik. A gyerekorvosok esetében kicsit még rosszabb is a helyzet, jelenleg 1216 gyerekorvos dolgozik országszerte, vagyis a hiányzó 223 az optimális létszám 15,5 százalékát teszi ki.

A háziorvosok csaknem fele már nyugdíjaskorú

Az aktuális állapotot most először mérték fel járási szinten, korábban megyék szintjén határozták meg a minimális orvoslétszámot, ami kicsit torzította, szépítette a képet. Ráadásul most az aktuális demográfiai adatok alapján, vagyis figyelembe véve a lakosság aktuális számát az egyes régiókban.

A járásokat négy csoportba sorolták az orvoshiány szintje alapján, ebből jött ki, hogy a felnőttorvosok esetében 6 olyan járás van, ahol megfelelő az orvoslétszám, viszont a gyerekorvosok tekintetében egyetlen ilyen járást sem talált a szaktárca. A négy szint a következő: orvosokkal jól ellátott járás, a kockázatos járás, a kockázatosan orvoshiányos járás és a súlyosan orvoshiányos járás.

Még rosszabb a helyzet, ha megnézzük az orvosok életkorát is.

A praktizáló felnőttorvosok esetében ugyanis az átlagéletkor 57 év, és az orvosok 41 százaléka már idősebb 63 évnél. A gyerekorvosoknál ebből a szempontból is rosszabb a helyzet, az átlagéletkor 59 év, és csaknem a felük, 48 százalékuk idősebb 63 évesnél.

Orvoshelyzet Szlovákiában 2022 júniusában (Forrás: egészségügyi minisztérium/paraméter)

10 millió euró rendelőkre

A szaktárca 10 millió euróból akarja fejleszteni a hálózatot, amivel 170 új rendelőbe akar orvost biztosítani a leginkább orvoshiányos járásokban. „A minisztérium a megyékkel közösen határozta meg a járásokban azokat a településeket, amelyek igényelhetik a támogatást. A jelentkező amellett, hogy tudja, hol kellene rendelőt létesíteni, tájékoztatást kap arról is, hogy az adott település mit kínál, például berendezett rendelőt, kedvezményes bérleti lehetőséget vagy akár orvoslakást” – tájékoztatta a Paramétert a minisztérium.

A támogatás összege falvanként 60 ezer euró, amit négy részletben, 12 hónap alatt kap meg az igénylő.

A pályázatot még nem írták ki, a minisztérium szerint várhatóan augusztusban jelenik meg, utána lehet pályázni a kezdő orvosoknak, de pályázhatnak olynok is, akiknek már van praxisuk.

Kezdetnek jó, de nem lesz elég jelentkező

A Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke szerint a minisztérium programja jó kezdet, de szerinte nem lesz elég jelentkező a meghirdetett helyekre. „Minden programot csak üdvözölni lehet, ami segít javítani az egészségügyi ellátást, de tudatosítani kell, hogy ezek az emberek, ezek az orvosok nincsenek, nincs kivel feltölteni ezeket a helyeket” – mondta Šóth. –

Egyrészt gondolni kell a fenntarthatóságra is, hiszen az adott orvosnak mintegy 1700-1800 pácienst kell összegyűjtenie az adott körzetben, hogy gazdaságilag működni tudjon. Ha ez nem sikerül, akkor hiába van az indulási támogatás, a rendelő egyszerűen csődbe megy.”

Az orvoshiányt Šóth szerint erősíti az is, hogy az általános orvosok társadalmi pozíciója nagyon rossz. „Senki sem akar általános orvos vagy gyerekorvos lenni. Emellett az orvosképzés 6 éves, további 3 év a szakirányú képzés, vagyis optimális esetben is 5-7 év, ha nem első évfolyamtól számoljuk” – magyarázta az ASL elnöke.

Van rezidensprogram, de az nem segít

A minisztérium már korábban indított egy rezidens-programot az általános orvosok képzésére, de ez is csak kis segítség. „A rezidensprogramból évente 10-12 orvos kerül ki, vagyis ez jelenleg nem jelent komoly vehető megoldást” – mondta Šóth. A fiatal orvosok számára jobban megéri kórházban maradni, mint rendelőt nyitni, mert a kórházban magasabb a fizetése és kevesebb a munkája, mint egy rendelőben.

Az ASL örül annak, hogy végre a minisztérium pontosabb számokkal rendelkezik, de úgy véli, hogy a helyzet javítása rendkívül nehéz lesz.

„Sajnos évekig nem történt semmi, a minisztérium »elaludt«, nem kezelte a helyzetet, nincs varázspálcánk, ami egyik pillanatról a másikra megoldja a helyzetet, nem lesz elég orvos és egészségügyi nővér. Ha most indítanánk komolyabb programot, annak az eredményét csak 10-15 év múlva látjuk” – véli Šóth.

Szerinte a helyzet a következő években inkább romlani, semmint javulni fog. „Sok az idős orvos, sokan gondolkodnak azon, hogy befejezik a praxist, és ezt a minisztérium számai nem mutatják. Velük is számolnak, habár sokan 70-80 évesek” – magyarázta az ASL.

Šóth szerint gyors módszer nem létezik, de mindenképpen lépni kell. „El kell dönteni, hogy milyen irányba akarjuk elvinni a rendszert, rengeteg pénz kell hozzá, mert a jelenlegi módszerrel ez nem fenntartható” – magyarázta az ASL elnöke.

Az ASL elnöke szerint nemcsak pénz kell a megoldáshoz. „Meg kell változtatni az egészségügyi dolgozók társadalmi presztízsét, ami szinte a padlón van. Az orvosok kapják meg a betegektől az összes panaszt, amit a rendszer kivált belőlük, az orvosokat hibáztatják, őket tartják tehetetlenek, mert nem adnak beutalót, nem adják meg azt a kezelést, a mit a beteg elképzel” – mondta a háziorvos. Ez talán még nehezebb és lassabb folyamat, mint a rendszert működtető orvosok képzése, mert az emberek gondolkodását kell megváltoztatni.

Lajos P. János