1
-illusztráció- (Fotó: Pixabay)
Megosztás
A földtörténet forradalmi fejlődésének legkorábbi bizonyítékára leltek kutatók egy gaboni kőfejtőben: 2,1 milliárd éves fekete palában olyan organizmus nyomát találták, amely önerejéből volt képes helyváltoztatásra.
A kutatók kiváló állapotban megőrződött, apró, csőszerű struktúrákat fedeztek fel, amelyek akkor keletkeztek, amikor ismeretlen organizmusok áthaladtak a puha sáron táplálék után kutatva a nyugodt, sekély tengeri ökoszisztémában. A fosszíliák magukat az organizmusokat nem tartalmazzák, azok mibenléte rejtély.
Fotó: earth.com
A kövületek abból a korból származnak, amikor a Föld oxigénben gazdag volt és olyan körülményekkel rendelkezett, melyek a kezdetleges sejti lét komplexebbé fejlődését támogatták – vélik a kutatók.
Az élet a Föld vizeiből fejlődött ki egysejtű bakteriális organizmus formájában mintegy 4 milliárd éve, de az első életformák nem voltak képesek az önálló helyváltoztatásra, vagyis hiányzott a motilitás (önerőből való mozgás) képessége.
A gaboni fosszíliák nagyjából 1,5 milliárd évvel régebbiek, mint a motilitás vagy az állati élet eddigi legrégebbi bizonyítékai, valóságos kincsesbányának számítanak, és így megtalálták bennük a legrégebbi ismert többsejtű organizmusokat rejtő fosszíliákat is.
"Itt elsősorban a bámulatba ejtő komplexitás és a méretbeli és formabeli sokszínűség számít"
– mondta Abderrazak El Albani paleobiogeokémikus és szedimentológus, a franciaországi Poitiers-i Egyetem tudósa.
A csőszerű szerkezetek mintegy 170 milliméteresek, eredetileg szerves anyagból, vélhetően nyákfonalból álltak, amelyet a sáron áthaladó organizmus hagyott hátra.
A tudósok szerint a szerkezeteket feltehetően egy többsejtű organizmus vagy egy egysejtűek alkotta halmaz hagyta hátra. Ezek hasonlatosak lehettek azokhoz a csigaszerű organizmusokhoz, amelyek akkor alakulnak ki, amikor bizonyos amőbák ínséges időkben összehalmozódnak, hogy közösen mozdulva élhetőbb környezetet találjanak.
"Az élet a paleoproterozoikum földtörténeti korban 2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt nemcsak bakteriális volt. Sokkal komplexebb organizmusok is kialakultak egy ponton, valószínűleg bizonyos szakaszban és meghatározott körülmények között"
– mondta El Albani.
Összehasonlításképpen: az első gerincesek mintegy 525 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok 230 millió éve, a Homo sapiens pedig 300 ezer éve.
A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban mutatták be.
(MTI)