Több szavazatot hozna a konyhára, ha a Szövetséget Magyar Szövetségre keresztelnék át?
A Focus közvélemény-kutató intézet vezetője adott egy interjút a Denníkn portálnak, ahol a számos belpolitikai témán kívül az is szóba került, hogy mely pártoknak a szavazói a leghűségesebbek, és melyiknek a legkevésbé. Martin Slosiarik válaszából az derül ki, hogy a magyar politikai szervezetek helyzete megér egy külön fejezetet.
A szakember úgy véli, a legkevésbé stabil szavazóbázissal a kormánypárti Sme rodina rendelkezik. Tehát az a párt, amelyiknél csak úgy jönnek-mennek a szimpatizánsok, és amelyik a lehetséges koalíciós partner tekintetében minden irányban nyitott.
A másik oldalon a legszilárdabb támogató csoportot az erős vallási vagy nemzetiségi identitással rendelkező pártok tudhatják magukénak. Míg az első csoportra a kereszténydemokrata KDH lehet a példa, a másikra pedig a magyar párt is. Bár, ahogy Slosiarik mondja, ez utóbbi, a Szövetség egy külön fejezetet is megérne. Főleg azért, mert az említett adottsága ellenére érdekes, hogy az egységesült tömörülésnek miért nem sikerül 5 százalék fölé tornáznia a támogatottságát.
A szakértő elmondta, hogy az ügynöksége csak 4 százalékos népszerűséget mért legutóbb a Szövetségnek, és ez azért is lehetett így, mert az
kihagyta a "magyar" szót a párt nevéből. Ezért pusztán az a megnevezés, hogy "Szövetség" nem segíti a potenciális szimpatizánsokat abban, hogy megfelelően identifikálják a szervezetet.
Ha tehetné, Slosiarik azt javasolná a pártnak, hogy a nevét egészítse ki a "magyar" jelzővel, mert egy ilyen tömörülésnél ez a meghatározás szükséges lenne. Annak ellenére is, hogy a polgári elvek szempontjából ez nem a legjobb megoldás, de meggyőződése, ebben az esetben ez működne.
De nem csak erről van szó. Az is kérdéses a szakértő számára, hogy a Szövetség megfelelően aktív kommunikációt folytat az ország déli területein a választóival. Slosiarik ennek kapcsán
hiányolta a három szubjektumból létrejött szervezet új nevének népszerűsítő kampányát, az úgynevezett rebrandinget, az újramárkázást.
A Szövetség nyenge szereplésének további okaként a konkurenciát jelentő Magyar Fórum pártot nevezte meg, amelyik szervezet az utóbbi hónapokban fokozatosan erősödik, pedig korábban alig tudták mérni a népszerűségét. Ez persze összefügghet azzal is, hogy a választók nincsenek megelégedve a Szövetség munkájával.
(Csak zárójelben jegyezzük meg, a Focus júniusban 4,1 százalékra, eggyel korábban meg 3,7 százalékra becsülte a Szövetség támogatottságát, míg a Simon Zsolt vezette Magyar Fórumnak egy hónapja 1,8 százalékot, két hónapja meg 1,1 százalékot mért. Az AKO ügynökség júliusban 1,1 százalékosra tette a Szövetség elfogadottságát, júniusban még 1,9 százalékosra. A Magyar Fórum ebben a két hónapban ugyanebben a sorrendben 1,8 valamint 1,9 százalékot kapott.)
Slosiarik azt is megjegyezte, hogy egyre növekszik azon szlovákiai magyarok százaléka, akik inkább szlovák pártra adják voksukat. Ez szerinte összefügg az asszimiláció folyamatával is. Nem beszélve arról, hogy Szlovákia déli járásaiban a választásokkor alacsonyabb a részvételi arány, valahogy nem megy a mobilizáció, ami oda vezet, hogy ha országosan 60 százalék feletti a részvétel, a meghatározó magyar párt nem tudja átlépni az 5 százalékos küszöböt.
(Denníkn/para)
