1
Fotó: TASR
Megosztás
Több mint négyszázötven általános és gyerekorvos hiányzik országszerte, ezért 2026-ig mintegy 110 új praxis indítását finanszírozná az egészségügyi minisztérium, amire 10 millió eurót kértek uniós forrásokból. Emellett visszavágnák az egészségbiztosítók nyereségét, ami elsősorban a Penta kezében lévő Dôverát érintené hátrányosan, amely az utóbbi 12 évben 679 millió nyereséget termelt. Az egészségügyi reform újabb elemeit mutatta be Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter.
Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, ahol lakosságarányosan a legalacsonyabb az általános orvosok száma, ismerte el Jana Ježíková, az egészségügyi minisztérium államtitkára. „Ez a szegmens nagyon fontos a betegellátás, a kórházak terhelésének csökkentése és a páciensek elégedettsége szempontjából is” – jelentette ki az államtitkár.
Amellett, hogy kevesen vannak, az általános orvosok átlagéletkora is rendkívül magas.
„A felnőttorvosoké 59 év, a gyerekorvosoké pedig még ennél is magasabb, 61 év” – tájékoztatott Ježíková.
A Dunaszerdahelyi járás „kockázatosan orvoshiányos”
A jelenlegi feltételek alapján, figyelembe véve az orvosok életkorát is, 316 általános felnőttorvos és 137 gyerekorvos hiányzik az országban. A minisztérium négy kategóriába osztaná a járásokat: jól ellátott járás, kockázatos járás, kockázatosan orvoshiányos járás és súlyosan orvoshiányos járás. A tervezett paraméterek alapján gyakorlatilag az ország egész területe orvoshiányosnak mondható, felnőtt orvosokból négy járásban van elég, gyerekorvosból egyben sem.
A Dunaszerdahelyi járás a gyerekorvosok szempontjából „csak” kockázatos, vagyis a második kategóriába tartozik, általános felnőttorvosok szempontjából viszont már „kockázatosan orvoshiányos”.
Bal oldalon az általános felnőttorvosi hálózat (VLD) állapota, jobb oldalon pedig a gyerekorvosi hálózat (VLDD) állapota járásonként (forrás: egészségügyi minisztérium)
60 ezer euró és a hatáskörök bővítése
A kategorizálásnál figyelembe veszik, hogy a betegnek 25 percen belül orvoshoz kellene érnie, hogy az orvos ne legyen 63 évesnél idősebb, és végül azt, hogy egy orvosra hány páciens jut, és milyen a páciensek átlagéletkora. „Látjuk, hogy új orvosokra van szükségünk” – jelentette ki Ježíková.
A fiatal orvosok bevonzását egyrészt a hatáskörük bővítésével szeretné elérni, másrészt anyagi segítséget is biztosítanának. „Pénzügyi hozzájárulást tudunk adni a praxis elindításához. Ez a hozzájárulás egy évben néhány tízezer euró lesz, és a gyenge hálózattal rendelkező régiókban jár majd” – magyarázta Ježíková. A hozzájárulás pontos összegét még nem határozták meg, de várhatóan 60 ezer euró körül mozog majd. A finanszírozáshoz az uniós helyreállítási alap forrásait akarják igénybe venni, erre a célra 10 millió euróval rendelkeznek.
„Ha 60 ezer euróval számolunk, akkor mintegy 116 orvos kaphat támogatást 2026-ig” – számolta ki az államtitkár.
Megvágnák a (magán)biztosítók nyereségét
Az általános általános orvosi hálózat mellett az egészségbiztosítást is átalakítanák, amelynek a legfontosabb eleme a biztosítók nyereségének korlátozása lenne. A minisztérium azzal érvel, hogy az elmúlt 12 év összesített eredményét nézve csak a két magánbiztosító mutatott ki nyereséget.
A Dôvera 679 millió euró hasznot termelt, az Union ennél sokkal szerényebb, mindössze 15 millió eurós nyereséget mutatott ki 12 év alatt. Az állami VšZP viszont 153 millió eurós veszteséggel zárta a 2008-2020-as időszakot.
„Fordítva álltunk a kérdéshez, nem a nyereség mértékét akartuk megszabni, hanem azt, hogy a beszedett egészségbiztosítási díjból mennyit kell az egészségügyi ellátásra fordítani” – magyarázta Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter. Jelenleg ugyanis az egészségügyi minisztérium adatai szerint a Dôvera a beszedett egészségbiztosítási díjnak csak a 92,45%-át fordítja az ellátásra, 2,84 százalék megy a működésre, vagyis csaknem 5 százalékra tehető a nyereség.
A Dôvera termelte a legtöbb nyereséget az elmúlt 12 évben (forrás: egészségügyi minisztérium)
A legkevesebbet a Dôvera, a legtöbbet a VšZP költi a betegellátásra
Az Union 94,44 százalékot költ a betegellátásra, a legkisebb biztosítóként a működési költsége viszont 5,22 százalék, vagyis a nyeresége fél százaléknál is kevesebb. A legtöbbet az állami VšZP költi a betegekre, a teljes beszedett összeg 97,8 százalékát, viszont, mint már írtuk, veszteséges, amit azonban az államnak pótolnia kell.
A minisztérium – figyelembe véve a biztosítók nagyságát – az új szabályozás szerint megkövetelné, hogy a VšZP a biztosítási díj 97,05 százalékát, a Dôvera 96,42 százalékát, az Union pedig 95,9 százalékát költse közvetlenül a betegellátásra. Lengvarský szerint ezzel a biztosítók is egyetértettek. „Ők is ott ültek az egyeztetéseken” – jelentette ki a miniszter.
Union: 3-4 százalékos nyereség lenne optimális
Az magán-egészségbiztosítók azonban korántsem annyira elégedettek, mint ahogyan azt a miniszter állítja. Az Union legalábbis azt írja, hogy nekik ugyan nem céljuk a minél nagyobb haszon, de a most nyilvánosságra hozott tervezett nyereségmarzs nagyon alacsony, és ráadásul nem előzte meg közös egyeztetés sem. „Az új szabályok meghozásáról mindenképpen szakmai egyeztetésre lenne szükség, egyben meg kellene nézni azt is, hogy milyen nyereséggel működnek az egészségügyben dolgozó egyéb vállalkozások” – válaszolta a Paraméternek Beáta Dupaľová Ksenzsighová, az Union szóvivője.
A biztosító legalább 3-4 százalékos – minimálisan 2 százalékos – nyereséghatárt tartana elfogadhatónak azzal, hogy mellette megmaradna a jelenlegi működési költség, ami szintén 3-4 százalékos. „Ezért nem tartjuk elfogadhatónak a most bemutatott változatot, amely a nyereség és a működés kombinációjára javasol 3-5 százalékot” – írta az Union szóvivője. Ők legszívesebben hagynák a jelenlegi szabályozást, amely csak a működési költségeket maximalizálja.
Megkérdeztük a Dôvera véleményét is a tervezetről, de a cikk élesítéséig nem kaptunk választ.
– lpj –