Több száz eurós pótnyugdíjat ígér a szociális ügyi miniszter – állami prémiummal

camera

1

Több száz eurós pótnyugdíjat ígér a szociális ügyi miniszter – állami prémiummal

Fotó: Paraméter 

Megosztás

Az első nyugdíjpillér tervezett reformjának bemutatása után a harmadik, vagyis az önkéntes pillér tervezett átalakítását is bemutatta Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter. Több száz eurós kiegészítő nyugdíjat ígér néhány év(tized) spórolás után, amit állami prémiummal segítene meg. A tervezetről azonban még a koalícióban sincs megegyezés.

A jelenleginél sokkal több embert szeretne látni a nyugdíjrendszer harmadik, önkéntes pillérében Milan Krajniak szociális ügyi miniszter. „Azt akarjuk ezzel is elérni, hogy a nyugdíjrendszer biztonságos és stabil legyen, de egyben hosszú távon fenntartható is, és magasabb nyugdíjat is biztosítson” – magyarázta a miniszter. A szlovákiai rendszer gyenge teljesítményét a csehországival összehasonlítva mutatta be.

„Szlovákiában a gazdaságilag aktív, kereső emberek 32 százaléka, Csehországban viszont 85 százaléka fizet kiegészítő nyugdíjbiztosítást” – magyarázta a különbséget a két ország között a miniszter.

Magas, mintegy 30 százalékos eltérés mutatkozik a havi befizetésekben is Csehország javára, ami azt eredményei, hogy az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítás a különben is magasabb cseh GDP 9 százalékát teszi ki, míg Szlovákiában mindössze a hazai GDP 3 százalékára rúg.

Krajniak úgy tenné vonzóbbá a harmadik pillért, hogy az alkalmazott és a munkaadó mellett az állam is hozzájárulna az éves megtakarításhoz a másik két szereplő által befizetett összeg arányában, és megtartaná az eddigi adókedvezményt is.

Évi 60-100 eurós állami prémium

Állami támogatással növelné a harmadik nyugdíjpillérben spórolók számát a szociális ügyi miniszter.

„Az alkalmazott, a munkaadó és az állam is befizető lesz – magyarázta Krajniak. – Ez lesz az úgynevezett egyéni nyugdíjtermék, amit a most bemutatott reform tartalmaz.”

A miniszter elképzelése szerint az állam évi 60-100 euróval járulna hozzá a munkaadó befizetéseihez, annak nagysága alapján. Az 60 eurós támogatás annak járna, aki legalább évente legalább 180 eurót (havonta 15 eurót) megspórol, 100 eurót pedig az, aki évente legalább 300 eurót (havonta 25 eurót) fizet be az önkéntes nyugdíjbiztosításra. Vagyis az állam a harmadát hozzátenné az alkalmazott spórolásához. Emellett megmaradna a jelenleg is érvényes adókedvezmény, amely évente maximálisan 180 eurós leírást tesz lehetővé az adóalapból.

A munkaadók is kapnának kisebb kedvezményt: azt alkalmazottuk után fizetett nyugdíjjárulékot leszámíthatják az egészségbiztosítási járulékalapból, vagyis abból nem kell majd egészségbiztosítást fizetniük. Emellett a bruttó bér 6 százalékáig adómentes is lenne a befizetésük.

Mennyit lehetne így megspórolni?

Boris Ažaltovič államtitkár szerint ezzel a segítséggel már viszonylag rövid idő alatt is komoly nyugdíj-kiegészítést spórolhat össze az alkalmazott. A szaktárca számításai szerint viszonylag rövid idő alatt is összespórolható lesz érezhető mértékű nyugdíj-kiegészítés. „Egy olyan ügyfél, akinek jelenleg van 5000 euró megtakarítása, és még 15 éven át spórol havonta 20 eurót úgy, hogy a munkaadója további 30-at fizet hozzá, az akár 10 éven át kaphat havi 249 eurós nyugdíjat a 3. pillérből” – állítja Ažaltovič. – Ha életjáradék mellett dönt, havi 111 eurót kaphat.” Ennek természetesen a feltétele az is, hogy a nyugdíjpénztár megfelelő hozamot biztosítson az éves spórolásra.

A jelenlegi fiatalokra a minisztérium szerint ennél is „fényesebb” nyugdíjas évek várnak, 40 év minimális spórolás esetén – havi 20+30 euró – csaknem 1000 eurós havi nyugdíj-kiegészítést is kaphat majd 10 éven át. Természetesen ennek is feltétele, hogy a nyugdíjpénztár „jól dolgozzon”, vagyis magas hozamot biztosítson a megtakarításra.

Hogyan juthatunk hozzá a pénzünkhöz?

Nem lesz sem minimálisan kötelező megtakarítási összeg sem pedig minimálisan kötelező spórolási időszak, emellett többféleképpen is hozzá lehet majd jutni a nyugdíjhoz. Az egyik lehetőség az ütemezett kifizetés lesz, amely egy konkrét időszakra biztosít nyugdíjat.

Ennek előnye, hogy a biztosított korábbi halála esetén fennmaradó összeg örökölhető lesz.

Ha tehát valaki 10 évre kér nyugdíjat, de az ötödik évben meghal, akkor örökösei megkapják a fennmaradó részt.

A második lehetőség az életjáradék, amit azonban csak biztosító fizethet majd ki. Ennek az előnye, hogy a biztosított élete végéig jár, bármeddig éljen is a biztosított, viszont ez a termék nem tartalmaz örökölhető vagyont.

Vagyis akkor sem marad örökölhető vagyonrész, ha a biztosított a nyugdíjkifizetés 2. évében hal meg.

A másik két lehetőség csak bizonyos körülmények között érvényes. Az egyszeri kivét csak azokra vonatkozik majd, aki nem spóroltak meg elég pénzt ahhoz, hogy életjáradékot vagy ütemezett kifizetést vásároljanak maguknak. Az elképzelések szerint azoknak, akiknek az átlagkereset négyszeresénél – 2022-ben 4352 euró – kevesebb lesz a nyugdíjszámlájukon, egyszeri kifizetéssel hozzájuthatnak a megtakarításhoz.

Az idő előtti felvételre azoknak lesz lehetőségük, akik különlegesen nehéz élethelyzetbe kerülnek. Ilyen lehet például a súlyos egészségkárosodás vagy a tartós munkanélküliség is. Ez utóbbinál feltétel az 55. év betöltése is.

„Aki idősebb 55 évesnél, és12 hónapon át nem talál munkát magának, az kérheti a megtakarítás kifizetését” – tájékoztatott a minisztérium.

A reform „gátjai”

A harmadik nyugdíjpillér átalakításáról szóló törvényt még idén el akarja fogadtatni a szaktárca, de egyelőre még nincs egyezség sem a koalíción belül, sem a szociális partnerekkel. Egyik akadály a pénzügyminisztérium lehet, éppen az állami prémium miatt. Krajniak optimista, mivel szerinte az új rendszer költségei nem lesznek túlságosan magasak, legfeljebb néhány tízmillió euró pluszköltséggel járnak, így bízik a pénzügy hozzájárulásában.

Ha sikerül megegyezniük, akkor ősszel elfogadhatják a módosításokat, amelyek azonban csak másfél év múlva, vagyis 2023 januárjában lépnének érvénybe.

Az első pillér reformja áll, a másodiké késik

A minisztérium a nyár elején mutatta be az első, vagyis az állami nyugdíjpillér reformját, amely megszüntetné a 64 éves felső nyugdíjkorhatárt. A tervezet azonban nem emiatt akadt el: Milan Krajniak szeretné „átverni” az úgynevezett családi nyugdíjbónuszt, vagyis annak a lehetőségét, hogy a gyermek közvetlenül támogassa nyugdíjas szüleit a nyugdíjjáruléka bizonyos részével.

Ez a lehetőség évi 500 millió eurójába is kerülhet a Szociális Biztosítónak, szakemberek szerint éveken belül bedönthetné a nyugdíjrendszert.

Krajniak hétfőn bejelentette azt is, hogy a második nyugdíjpillér reformja is készülőben van, ennek tervezetét még idén bemutatják.

– lpj –

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program