A többség azt szeretné, ha még a nyári szünet előtt vége lenne ennek a szenvedésnek

A leggyakrabban emlegetett időpontok a június, illetve a szeptember. Az OĽaNO többsége és az SaS is utóbbit szeretné, amibe a Sme rodina is bele tudna menni, és Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem gördítene akadályt eléjük. Kérdés, mit talál még ki Igor Matovič, vagy másvalaki.

Noha teoretikusan egyezségre juthatnak, az előrehozott választásokhoz alkotmánytörvényt kell elfogadni a parlamentben. Ennek formájáról zajlik még az egyeztetés, az SaS például azt javasolja, a parlament oszlassa fel önmagát. Ez viszont azt eredményezné, hogy a választásokig az országnak nincs parlamentje. Emiatt kerülhet sor a választási időszak lerövidítésére.

Mivel azonban megnyitják az alkotmányt, a képviselők további követelésekkel állhatnak elő. Juraj Šeliga (Za ľudí) például azt szeretné, ha az alkotmányban rögzítenék a Speciális Ügyészség és a Specializált Büntetőbíróság meglétét, hogy azokat ne lehessen egyszerű parlamenti többséggel megszüntetni.

Közben viszont az emberek többsége már azt szeretné, ha mielőbb véget érne a jelenlegi megbízott kormány agóniája. A január 10-16. között végzett felmérés során ezer válaszadó véleményéből az jött ki, hogy 57,7% szeretne júniusi előrehozott választást, 21,5% egyáltalán nem akar ilyesmit, 13,2% a szeptemberi időpont mellett foglalt állást, 7,6% pedig nem tudott választ adni.

Ha ezt lebontjuk pártszimpátia alapján, akkor az OĽaNO és a parlamenten kívüli KDH szimpatizánsai között vannak a legtöbben (csaknem kétharmad, 63, illetve 62%), akik nem szeretnének előrehozott választást, míg e téren a Progresívne Slovensko szavazói a harmadikok 41%-os aránnyal. Értelemszerűen a korábbi időpont mellett foglalt állást a Smer, a Hlas, a Republika és az SNS táborának túlnyomó többsége (86-96%), de a Sme rodina szavazóinak 57%-a és az SaS szimpatizánsainak 45%-a is. A PS az egyedüli, amely választói közül többen vannak azok, akik a két időpont közül a későbbire szavaznának.

(Aktuality.sk/parameter)