A Tőkési-ágról és a Kürti-szigetről ír a National Geographic

2015. december 8. - 14:24 | Régió

Csallóköz büszkeségeit, a Tőkési-ágat és a Kürti-szigetet bemutató cikket jelentetett meg magyar weboldalán a világszerte ismert tudományos folyóirat, a National Geographic (NG).

A Tőkési-ágról és a Kürti-szigetről ír a National Geographic
A Tőkési-ág Felsővámos mellett (Fotó: Csibrányi Zoltán/NG.hu)

"Csallóköz természeti értékeinek egyik gyöngyszeme a Tőkési-ág vonalán fekvő Kürti-sziget" - írja a cikk szerzője, Csibrányi Zoltán.

A Tőkési-ág Patonyrét mellett ered, és Nyárasdnál folyik a Kis-Dunába. Igazából nem is mondhatjuk, hogy ered, inkább azt, hogy a felszínre tör, mert az Erzsébet-patakként is ismert (ez az osztrák elnevezéséből fakad: Elizabeth Fluss) vízfolyamnak nincs valós értelemben vett forrása, mert gyakorlatilag a talajvízből tör utat magának.

A Tőkési-ág 306 hektáros körzetetét már 1983-ban védelem alá vették, manapság a Szlovákiában érvényes jogszabályozás szerinti legmagasabb, 5-ös szintű védettséget élvez. Ez azt jelenti, hogy területén - illetve a folyót határoló 100 méteres védelmi sávban - tilos többek között a vadászat, halászat, fa-, nád- és tőzegkitermelés, vízlecsapolás, a vizes élőhelyek módosítása, a víz természetes térnyerésének gátlása, csendzavarás.

"Bár Csallóközkürt kívül esik a Tőkési-ág és a Kis-Duna által körülfont területen, közigazgatásilag hozzá tartozik a kicsi, de gyönyörűséges Kürti-sziget, ami a falu északi határa és Felsővámos közt terpeszkedik" - írja az NG.

"A tájék gazdag fajfelhozatalú: őzek, menyétek, vaddisznók, pézsmapockok kószálnak itt, próbálva beolvadni a táj rejtekébe, amit fűzfafélék, kocsányos tölgy, gyékények, nád és virágos növények sora tarkít. Él itt bütykös hattyú, fácán, nádirigó, jégmadár, szárcsa, függőcinege. Hínárféléken túl jelen a vízitök, fehér tündérrózsa, vízilófark. Vidrák, békák, puhatestűek, szitakötők, száznál több bogárfaj otthona a Tőkési-ág, így részben a Kürti-sziget. A Duna egészének feltérképezése során Jacques-Yves Cousteau csapata is végzett kutatásokat (ő maga nem) 1991-ben a Tőkési-ágon. Találtak egy kizárólag itt élő édesvízi szivacsot; összességében megállapították: a hely kuriózum Európában"

- olvasható a cikkben.

A Tőkési-ág kb. 18 kilométeren tekergőző vízfolyása mentén végig lehet bandukolni (a teljes ág nagyjából 25 km hosszú), sőt egész napos programot nyújtva csónakázni is lehet a községi hivatal külön engedélyével. Egész napos túrázásra is alkalmas úgy a vízvonal mente, mint annak tágabb környéke.

A folyóról legutóbb itt írtunk: Ganét hordanak a szigorúan védett Tőkési ághoz, és ez eddig senkit nem érdekelt

(NG.hu)