1
-illusztráció- (Fotó: TASR)
Megosztás
2026 szeptemberétől alapvetően megváltozhat az iskolák oktatási tartalma. A rendszer korábban a konkrét tényszerű információkra összpontosított, most viszont már a széleskörű képességek fejlesztése lesz a prioritás.
A terv az, hogy a tananyagot már nem olyan klasszikus tantárgyakból állítják majd össze, mint például a matematika vagy a szlovák nyelv, hanem olyan tágabb területekből, mint az ember és az értékek, a nyelv és a kommunikáció vagy az egészség és a mozgás. Ennek köszönhetően a gyerekek jobban megértik az összefüggéseket.
A tananyagot szintén bővítenék a 21. század olyan globális kihívásaival, mint a kritikus gondolkodás, a pénzügyi ismeretek, a digitális készségek és a környezettudatos nevelés. Az oktatási terv nem kilenc évre, hanem három ciklus szerint lesz előírva. Az iskolák ennek köszönhetően a tanulók igényeihez tudják igazítani a tanítás ütemét. Diákok munkája továbbra is a klasszikus osztályzással lenne értékelve.
Ez egyelőre csupán Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter víziója, és ugyan már elődei is belengették a reformokat, próbálkozásaik rendre kudarcot vallottak. Gröhling már tavaly sikeresen elfogadtatta az új iskolatörvényt, amely alapján bizonyos iskolákban már kipróbálták az újításokat. Néhány intézményben például már alkalmazták a három ciklusra szétosztott tantervet, ami a tervek szerint minimalizálhatja a diákok bukását. A teljes átállás 2026-ra van betervezve, de az iskolák önkéntesen már korábban is bekapcsolódhatnak az új programba.
Az Állami Pedagógiai Intézet a tervek szerint idén decemberben mutatja be az új állami oktatási programot. Ezt követően kezdhetik el az új tesztelési rendszer elkészítését. Miroslava Hapalová, az intézet igazgatója szerint a fő cél az lesz, hogy a hangsúlyt a tudásátadásról a komplex kompetenciák fejlesztésére helyezzék át, a célkitűzéseket pedig az aktuális társadalmi kihívásokhoz igazítsák.