1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Az Európai Bizottság már csütörtökön reagált az unió szinte minden tagállamában tüntető gazdák követeléseire. Ursula von der Leyen, az (EB) elnöke megoldásokat javasol, az SPPK és a SzAK még tanulmányozzák a javaslatot. Brezovsky Oszkár, a Pozsonyban tüntető felbári gazda szerint minden követelésük megalapozott.
Csütörtök este reagált az Európai Bizottság a nap közben zajló az unió több országában is zajló gazdatüntetésekre. A gazdák a Visszatérés a valóságba címet adták követeléseiket, amelyet Szlovákia mellett másik 8 ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária mezőgazdasági érdekvédelmi szövetségei is támogattak.
Emil Macho, az SPPK elnöke és Ingrid Macho, az EK pozsonyi képviseletének munkatársa (Fotó: Paraméter)
Ursula von der Leyen, az EB elnöke arról beszélt, hogy ők mindenképpen a helyzet közös megoldását szorgalmazzák.
„ Enyhítjük a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheit, hogy segítsük őket az európai polgárok élelmezésbiztonságának garantálásában” – mondta Von der Leyen. – Mezőgazdasági politikáink egyszerűsítése állandó prioritás mind uniós, mind nemzeti szinten. Ezzel az intézkedéssorozattal eleget teszünk a mezőgazdasági termelőknek tett azon kötelezettségvállalásunknak, hogy felgyorsítjuk ezt a vitát.”
A Bizottság tegnap viszonylag részletes tervvel állt elő, amelyet hamarosan a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácsa is megvitat. „A dokumentum, amelyet a Mezőgazdasági Tanács február 26-i ülésén fognak megvitatni a tagállamokkal, számos olyan rövid és középtávú intézkedést sorol fel, amelyeket az egyszerűsítés érdekében meg lehet hozni. Ez szolgál majd az uniós országokkal folytatott megbeszélések és közös fellépések alapjául” – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Konkrét eredménynek tekinthető, hogy az EB 2024-re vonatkozóan részleges mentességet adott a parlagon hagyott földterületekre vonatkozó szabályok alól, legalábbis az EB tájékoztatása szerint. A tegnap kiadott tájékoztatás a harmadik országokból, köztük Ukrajnából való behozatalt nem említi, viszont a Bizottság egy korábbi nyilatkozata szerint a mezőgazdasági import korlátozására is készülnek.
Az ukrán importot mindenképpen leállítanák
A gazdáknak egyik fontos követelése az ukrajnai behozatal leállítása volt, amely szerintük teljesen eltorzítja a piacot, csökkenti a mezőgazdasági termények árát.
„Ukrajnából mindenféle termény behozatalát le kell állítani” – mondta a Paraméternek Brezovsky Oszkár, az egyik Pozsonyban tiltakozó felbári gazda.
Szerinte most is érkezik az országba ukrán gabona, korántsem csak tranzitról van szó. Az ukrán behozatallal szerinte az a legnagyobb probléma, hogy a hazai gazdák árban nem tudják felvenni a versenyt az ukrán cégekkel, mivel Ukrajnában nem kell szigorú uniós előírásokat betartani sem a növényvédő szerek, sem pedig a műtrágyák esetében, a zöldítő programokról pedig nem is hallottak.
Brezovszky cége gabonaféléket, valamint repcét és napraforgót termeszt, nekik az értékesítéssel egyelőre nincs problémájuk, de az árak tavaly nagyot estek. A kukorica ára kezdetben még 210 euró/tonna volt, az év végére azonban ez már 140 euró alá esett. „A nagyon magas árak sem voltak reálisak, az lenne a jó, ha megszűnnek az áraknak ez a hullámzása” – mondta Brezovsky.
Brezovsky Oszkár felbári gazda (Fotó: Paraméter)
A zöldítést módosítani kell
Komoly problémát jelent a gazdáknak az Európai Bizottság által előírt szigorú feltételek teljesítése, mint például a zöld ugar előírt minimális területének betartása, amely a teljes terület 4+3 százaléka lehet. Ezen területek megművelésére ráadásul szigorú előírások vonatkoznak, például, hogy mikor lehet kaszálni, nem lehet gyomirtózni, műtrágyázni.
„A területek teljesen elgyomosodtak, elszaporodtak a rágcsálók is, a gyomnövények magjai a szomszédos területeket is »megfertőzték«, ami nagyon sok gondot okozott nekünk” – mondta Brezovsky.
Szlovákiai specifikum: a földadó
Azt is komoly problémának tartja, hogy az uniós tagállamok között még mindig van eltérés a mezőgazdasági támogatások színvonalában. Külön problémának tartja, hogy a területalapú támogatást még mindig nem kapták meg.
„Mi még egy cent támogatást sem kaptunk meg. Ha jól tudom az unióba való belépésünk óta ilyen lassú kifizetés még nem fordult elő” – mondta Brezovszky.
Csak Szlovákiát érintő probléma viszont a földadó, amelyet más uniós országban nem is ismernek. „Nemcsak az a baj, hogy egyáltalán létezik, hanem az is, hogy településenként változik az összeg, ráadásul az önkormányzatok egyre magasabb összeget határoznak meg, van ahol 100 eurót, vagy ennél is többet kérnek egy hektár után. A 45-70 euró is nagyon sok, és ez már szinte átlagosnak számít, de ez is komoly versenyhátrányt jelent” – mondta a Paraméternek Brezovszky.
Patasi: a tüntetésnek van eredménye
A Szlovák Agrárkamara (SzAK) egyelőre hivatalosan még nem kapta meg a Bizottság javaslatát, de annak örülnek, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások.
„Egyelőre még hivatalosan nem kaptunk semmilyen tájékoztatást, az uniós mezőgazdasági miniszterek hétfőn találkoznak Brüsszelben, utána majd többet tudunk” – tájékoztatta a Paramétert Patasi Ilona, a SzAK elnöke.
Szerinte ez a tiltakozás hatása is, amely határozott, se fegyelmezett volt. „A gazdák nagyon fegyelmezetten tiltakoztak, de ki kell emelnem a rendőrség professzionális hozzáállását és éreztük a lakosság támogatását is” – mondta Patasi. A Bizottság javaslatairól megkérdeztük a csütörtöki tüntetést szervező másik kamara, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara véleményét is, amint válaszolnak, bővítjük cikkünket.
– lpj –