Trump kétpárti összefogást sürget, fejlesztené a nukleáris arzenált és katonai erővel rettentené el Észak-Koreát

A bevándorlás és az amerikai infrastruktúra fejlesztése ügyében szükséges kompromisszumok kidolgozására szólította fel Donald Trump amerikai elnök kedden a heves pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait elnökségének első évértékelő beszédében.

"Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok keresése érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek" - mondta a kongresszus két háza előtt felszólalva Donald Trump.

Az elnök hoszan sorolta az elnökségének első éve alatt szerinte elért kivételes eredményeket, kijelentve egyebek közt, hogy "a választások óta 2,4 millió új álláshelyet teremtettünk, beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban" jött létre. "A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk" - mondta.

A bevándorlás szabályozásával kapcsolatos határidő és a demokraták ellenállásának szorításában Trump olyan együttműködésre szólította a republikánusokat és a demokratákat, amelyet elnökségének viharos első évében nem sikerült megteremtenie.

A hadsereget és a nukleáris arzenált is fejlesztené

Trump szerint a "páratlan teljesítmény" jelenti a legbiztosabb védelmet az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is. Ugyanakkor arra kérte a kongresszust, hogy töröljék a költségvetési limitet a hadsereg finanszírozásában.

Kiemelte, hogy az ország védelméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Mint fogalmazott: talán egyszer eljön egy olyan csodás pillanat, amikor a világ leszerelheti ezeket a fegyvereket, de mint kiemelte: "még nem tartunk ott".

Trump azt sem zárta ki, hogy katonai erőt használ majd ahhoz, hogy elrettentse Észak-Koreát az atomfegyver kifejlesztésétől.

Kormánya, mint mondta, "a legnagyobb nyomásgyakorlás" politikáját folytatja annak érdekében, hogy "megfékezze Észak-Korea felelőtlen", az Egyesült Államok kontinentális területét fenyegető nukleáris rakétafegyverkezési hajszáját.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy ez a fenyegetés hamarosan valósággá válhat, s az Egyesült Államok múltbéli tapasztalatai Észak-Koreával azt mutatják, hogy a túlzott önbizalom és az engedmények előidézik az agressziót és a provokációt.

Felhatalmazást kér a terroristák bárhol történő elfogásához

Az amerikai elnök kedden hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van "minden szükséges felhatalmazásra", hogy őrizetbe vehesse a terroristákat "bárhol is vadásszuk őket le".

"A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük" - állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, "az unió helyzetéről" szóló beszédében.

"A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok" - mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengeren túlon fogják el őket.

Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.

Rendeletet hozott a guantánamói börtön további működtetéséről

Donald Trump rendeletet írt alá a guantánamói börtöntábor további működtetéséről - adta hírül washingtoni Fehér Ház kedd este, Trump évértékelő beszédének kezdetéhez időzítve közleményét.

Trump elnök még elnökválasztási kampánya idején kijelentette, hogy nyitva akarja tartani a Kuba szigetén működtetett amerikai haditámaszpont börtöntáborát, hogy "feltöltsék azt néhány rosszfiúval".

A Fehér Ház keddi bejelentése azonban valójában azon erőfeszítéseknek a visszájára fordítását jelenti, amelyeket elődje, a demokrata párti Barack Obama elnök tett nyolc éven át a vitatott törvényességű fogolytábor bezárására.

A lépést Trump elnök rendelete a terrorizmus elleni harc egyik eszközének nevezi.

A börtöntábor létesítését még George W. Bush republikánus elnök rendelte el az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán, hogy ott vallathassák az elfogott feltételezett ellenséges harcosokat. Működésének csúcspontján, 2003-ban a börtönnek 680 foglya volt.

Hivatalából való távozása előtt azonban Bush mintegy 500 foglyot áthelyeztetett, s ezt a gyakorlatot Obama is folytatta 197 fogoly áthelyezésével, aminek következtében összesen 41 lakója maradt a hírhedt fogolytábornak.

MTI/para