A tudósok jósolnak: átmegy rajtunk az omikron, beoltatjuk magunkat, és sima influenzává sorvad a koronavírus
Szlovákia túl van a koronavírus-járvány harmadik hullámának csúcsán, de továbbra sem látszik a fény az alagút végén, ugyanis máris az ajtón kopogtat az omikron variáns. A szlovákiai szakértők szerint az omikron és más mutációk is kulcsszerepet játszanak majd a járvány alakulását illetően az előttünk álló évben.
Milan Kulkovský, a vágbesztercei (Považská Bystrica) kórház főorvosa szerint tavaszig küzdünk majd az omikronnal, ez idő alatt pedig a társadalom nagy része át is esik rajta. Szerinte nyárig elérhetjük a plafont a beoltottságban, ami 60 százalék körül lesz, amit a többi fejlett országhoz képest szomorú adatnak tart, de a nyár aztán már viszonylag nyugodt lesz.
Egyetért vele Vladimír Krčméry epidemiológus, aki azt feltételezi, hogy egy héttel húsvét után cseng majd le az omikron okozta járványhullám, a nyár után pedig újabb következik októberben. „Addigra várhatóan az egész világon eléri a négymilliárdot a beoltottsági arány, ami a teljes lakosságnak kb. a 60 százaléka. Ennek köszönhetően az elhalálozási arány is kisebb lesz” – bizakodik Krčméry.
Kulkovský is úgy véli, hogy a következő őszi járványhullám idején nem kell majd nagy mennyiségben reprofilizálni a fekvőhelyeket a kórházakban. Viszont mindent megváltoztathat az új variáns arról a területről, ahol jelentősen elhanyagolt az oltás. „Ami az oltást illeti, a helyzet stabilizálásához és a járvány visszaszorulásához biztosan további oltásadagokra lesz szükség” – tette hozzá a főorvos.
Martin Pavelka epidemiológus nyomatékosítja, hogy pontosan nem lehet megállapítani, hogy mikor és hány hullám jön még, csupán az alaptéziseket lehet megbecsülni, amelyek alapján alakul majd a helyzet. Az első, hogy a vírus mutálódik, így minden bizonnyal nem az omikron az utolsó variáns. „Megállapítottuk, hogy a koronavírus esetében a vakcinák nem olyan hatásosak, mint más oltóanyagok, amit elég 5-10 évente egyszer beadatni. Minden bizonnyal lesz majd negyedik, ötödik és hatodik oltás is” – tette hozzá, és Izraelt hozta fel példaként, ahol elsőként már elkezdték az oltást a negyedik adaggal.
A második tézis az endémiás állapot elérése. Ez az az állapot, amikor már mindenki találkozott a vírussal vagy a vakcina, vagy fertőzés útján. Ebben az esetben a vírus ugyan visszatér, de már nem olyan erőteljesen. Pavelka a bárányhimlőt és az influenzát hozta fel példaként.
Az epidemiológus szerint, ha a lakosságban már lesz egy bizonyos szintű immunválasz, akkor a szervezet nem reagál olyan súlyos klinikai profillal, mintha először találkozna a vírussal. Ezt figyelhették meg Nagy-Britanniában is, ahol a lakosság több mint 70 százaléka be van oltva, a fele már a harmadik oltást is megkapta, míg a 65 éven felüliek 95 százaléka megkapta az oltást. A delta variáns miatt így nem kerültek sokan kórházba, valamint az elhalálozás is alacsonyabb volt.
Alexandra Bražinová epidemiológus szerint Szlovákiában megközelítőleg egymillió ember szervezetében nincs ellenanyag, ami azt jelenti, hogy a populáció nagy részére még súlyos egészségügyi gondok várnak a koronavírussal kapcsolatban. A kérdés, hogy mikor érjük el az endémiás állapotot, amikor az emberek szervezete már nem reagál súlyos lefolyással a fertőzésre. Pavelka szerint minden hullámmal és további oltásokkal közelebb kerülhetünk ehhez a szinthez, de mivel továbbra is alacsony a beoltottsági arány Szlovákiában, vélhetően rosszabb lesz nálunk a helyzet, mint más országokban.
