Tudták, hogy jön, mégis beleálltak a pofonba
Magas deficit miatt sopánkodik a pénzügyi tárca, miközben tudták, hogy ez lesz.
A szlovák államháztartási hiány az Eurostat mérése szerint tavaly elérte a 2,97%-ot. Ez az érték magasabb volt, mint a 2014-es 2,7%, a 2015-re tervezett 2,49%-ot pedig jócskán meghaladta. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a 2013-ban felállított több éves költségvetési tervezetben még 2% alatti hiányról volt szó 2015-öt illetően.
A pénzügyminisztérium persze mutatóujját az EU-ra, annak is a statisztikai szervére irányítja. Állítják, hogy az Eurostat nem számított be bizonyos bevételeket, holott szerintük be kellett volna.
Az állami Cargo vállalat ugyanis 117 millió euró értékben vált meg némely eszközeitól, vagy pedig adta azokat bérbe, az ebből származó említett összegből pedig egy 2012-es hitelét törlesztette idő előtt. A minisztérium úgy gondolta, hogy az Eurostat ezt majd úgy értékeli, mint költségvetési bevételt, de nem így lett, a brüsszeli statisztikusok ezt a tranzakciót ugyanúgy kezelték, mint bármely állami privatizációt.
Az Eurostat hasonlóképp nem számolta el bevételként azt a 200 millió eurót, amit az Állami Lakásfejlesztési Alap később hitelként nyújt az ingatlanvásárlóknak. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint korábban ilyesmivel nem volt gond.
Ľudovít Ódor, a pénzügy tanácsadó szerveként működő költségvetési tanács tagja viszont emlékeztet rá, hogy ők
már korábban is figyelmeztették a pénzügyi tárcát erre a kockázatra. A 2015-ös költségvetés elfogadása előtt és a 2016-os évben is.
Emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy Szlovákia az adóssága törlesztésére jelenleg csaknem nullás kamatért vehet fel hitelt, a nullás infláció pedig a szociáis juttatások valorizációját illetően jelentett megtakarítást az államnak.
Ódor leszögezte, hogy a kormány viszont ahelyett, hogy ezeket a pozitívumokat a deficit csökkentésére használta volna fel, inkább a kiadásait növelte. Nem aprózták el, mintegy 737 millió eurót toltak ki a kasszából.
Ezzel az érveléssel ért egyet Radovan Ďurana is az INESS intézettől. A pénzügyi elemző szerint a kormány próbálja elkendőzni, hogy az elmúlt két évben egyáltalán nem foglalkozott az államháztartási hiány kezelésével.
"Az adóbevételek brutális megnövekedése ellenére a kormány nem juttatott ki bennünket azon országok sorából, amelyek államháztartási hiánya 3%-ot tesz ki"
- jegyezte meg.
Az eurózónában csak a görögöknek, spanyoloknak és franciáknak volt magsabb a deficitjük, mint nekünk, de az EU28-at figyelembe véve is csak Horvátország és Nagy-Britannia csatlakozik ehhez a társasághoz.
Az EU-s tagországok túlnyomó többsége tehát odafigyelt a költségvetésére. Luxemburgnak például többlete volt, Svédország kiegensúlyozott, Litvánia, Csehország és Észtország pedig csaknem kiegyensúlyozott költségvetést ért el. Egy százalék alatti deficittel rendelkezett Németország és Románia is.
A második Fico-kormány a 2016-os évre megint csak 2% alatti költségvetést tervezett, Ódor szerint viszont valamilyen különleges intézkedések nélkül ez elérhetetlen. Az új kormány felállása után pedig a deficit nincs a legfőbb prioritások között,
a kiegyensúlyozott költségvetés tervét is eltolták 2020-ra, amikor a következő választások lesznek.
Kažimír azzal mindenesetre eldicsekedett, hogy az államadósság egy év alatt 1%-kal, 52,9%-ra csökkent. Ódor viszont emlékeztetett, hogy ez nem tartós, hanem egyszeri intézkedéseknek köszönhető.
(DenníkN/para)
