Udvarnoky Lajos és gombai kastélya
Csallóközi lenyomatok XCIV.
A kisjókai születésű Udvarnoky Lajos (1789–1845; Ipolyi Arnoldnál Udvarnoki) 1818-ban a királyi ház hivatalos magyar intézője volt, majd Károly főherceg küldötte a nemzetgyűlésben.
A gombai birtokot 1820-ban vásárolta meg, és ez vált családja rezidenciájává. A Szelepcsényi György érsek által építtetett erődfalakat az udvarnokyak lebonttatták, és a palotát klasszicista kastéllyá építették át. A munkákat 1830 előtt fejezték be.
Borovszky Samu és társai úgy tudták, hogy a várkastély hajdan a Gombay család tulajdona volt. Négy tornya Szelepcsényi érsek idejében még említve van. „Némelyek állítása szerint a mai kastély a réginek egyszerűen csak az átalakítása.”
Ipolyi Arnold 1856-ban utazta be a Csallóközt, közben Gombán is megállót tett. „...gyönyörű kertjével s ízletes szép kastélyával mint egy oáz áll, különösen érdekes műkincsei tekintetében. A legkeresettebb növényzettel díszített kerttel körülvett fényes épület talaját mozaik borítja: termei a művészet választékos kincseivel a szó teljes értelmében megrakvák. Alig van egy terme, melynek falait értékes olajfestvények teljesen nem födnék. Közben üvegszekrények polcai rakvák régiségekkel és természeti ritkaságokkal. A képek nagyobbára az újabb iskolák jelesebb művei. A római s különösen pompeji s herculanumi régiségek közt nevezetes mint hazai tárgy egy megaranyozott ezüst serleg 1589 évszámmal és magyar felírással, mely azt céhpohárnak mondja. Talán a legrégibb magyar felírások egyike ily eszközön. Mindezen kincseket egyetlen férfi, megh(ol)t Udvarnoki Lajos bécsi ügynök szorgalma és keresete halmozta itt fel. Fájdalom, alkotmánya máris rövid idő alatt a pusztulás nyomait kezdi mutatni!” – rögzítette uti-képeiben a tudós püspök.
Koncsol László helytörténész úgy véli, Ipolyi tévedett. A birtok gyarapítása az egész Udvarnoky család életre valóságát dícséri. Megjegyzi: „...a kastélyt a kis-jókai előnevű, 1672-ben nemesített Udvarnoky család építtette a 18. sz. közepén. A család birtokai Nagyjókán, Olgyán és Gombán feküdtek; a 19. sz. elején Udvarnoky Lajos bírta őket. Udvarnoky Albert (megh. 1871) a m. kir. testőrség ezredese, Viktor a századfordulón ezredes, az 52. gyalogezred parancsnoka. A kastélyt az Udvarnoky család a Jankovichoknak, emez Vass bárónak adta el. Ipolyi utazása idején egy Freund nevű pesti kereskedő (bécsi ügynök) tulajdonába ment át, tőle 1882-ben Wiener-Welten Rezső lovag vette meg a birtokkal egyetemben.”
A nagy kastély építése – ahogy feljebb közöltük – 1830 körül zárult klasszicista stílusban, régi, valószínűleg reneszánsz kori alapokra. A kis kastély az előbbi parkjában ovális alaprajzú, szárnyakkal, a 19. sz. első harmadából, ugyanúgy klasszicista.
A kastélyok mögött a birtokosok kiterjedt angolparkot alakítottak ki szintén a 19. század első felében, amit 1885-ben Rosenburg Károly kibővítette. Ma már csupán annak maradványai láthatók.
A 19. század második, a 20. század első felében híres volt Wiener-Welten gombai ménese (1945-től állami birtokká vált, később Somorjára telepítették át). Feltehetően az Udvarnokyak is a lovak csodálói voltak, és a tenyésztésükkel is foglalkoztak, a kastély mögötti parkban ugyanis új, nyolcszög alakú istállót építtettek a fiatal reprezentációs lovak részére.
Udvarnoky Lajosnak és családjának végső gombai nyughelye egybeesik a temető központi kőkeresztjével, amely 1820-ban készült – öntvény korpusszal, talapzatán a família öntvény címerével, öntvény kerítéssel. A sírfelirat így hangzik: KIS – JÓKAI / UDVARNOKY LAJOSNÉ / SZÜLETETT / HERDER ANNA / ELHUNYT 1864. ÉV / KARÁCSONY HAVA 24. NAPJÁN / ÉLETÉNEK 75. ÉVÉBEN. // FELEJTHETETLEN FÉRJÉNEK / KIS – JÓKAI / UDVARNOKY LAJOSNAK / 1789. – 1845. / NYUGHELYÉT / SZERETŐ NEJE / 1861.-IK ÉVBEN KÉSZITTETTE. // KIS – JÓKAI / UDVARNOKY ETELKA / 1829. – 1848. / ÉS / IRÉNE / 1824. – 1853. / NYUGHELYÖK.
Lelkes Vince
