1
Fotó: MTI
Megosztás
Elsőként a Bloomberg szellőztette meg, hogy megszülethetett a megegyezés arról, hogy Magyarország és Lengyelország mégsem vétózza meg az Európai Unió költségvetését és a járvány utáni helyreállítási alapot, noha érvényben maradhat a jogálllamiság érvényesülését előíró rendelet is, melyhez kötik az EU-s támogatások kifizetését.
Az alku részletei nem ismertek, annak feltételeiről csupán a lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek és más újságíróknak – írja a Telex.hu.
Jaroslaw Gowin Varsó-Budapest-Berlin alkut emlegetett, melynek révén pénteken jóváhagyhatják az EU állam- és kormányfői az EU költségvetését és a helyreállítási alapot.
A lengyel RMF rádió híroldala egy EU-s diplomatára hivatkozva részletesen bemutatta szerda reggel, hogyan oldhatják fel a csütörtök-pénteki EU-csúcson a patthelyzetet – írja a 444.hu.
Az ajánlatot vélhetően a német kormány és az Európai Tanács elnöke dolgozhatták ki, kedden este pedig rábólinthattak Orbánék Varsóban.
A 444 cikke szerint az alku része lehet, hogy megmarad a jogállamisági mechanizmus, amit minősített többséggel jóváhagynak, ám azt ezután befagyasztják, és Orbánék megtarthatják az Európai Bíróságon. Tehát míg nem születik róla bírósági döntés, addig nem alkalmaznák. Ez viszont legkorábban 2022 közepén várható.
A 444 úgy tudja, hogy ez volt Orbán egyik követelése, hogy a 2022 tavaszán esedékes magyarországi parlamenti választások előtt ne kelljen elszenvednie, hogy EU-s pénzeket vonnak el Magyarországtól.ű
A mechanizmus alkalmazásáról részletes kézikönyvet hagynak jóvá a tagállami vezetők a hétvégi csúcson. Ebben biztosítékot adnak, hogy csak akkor vetnek ki szankciót, ha olyan problémát látnak, amely szorosan összefügg az EU-s költségvetés védelmével. Ez elvi szinten eddig is így volt, de a magyar és a lengyel kormány szerint nem elég konkrétan szerepelt a kitétel a mechanizmusról szóló törvénytervezetben – írja a portál.
A kézikönyv tartalmazná azokat a témákat is, melyeket a mechanizmus nem érinthet, köztük családjogi és bevándorlásügyi kérdéseket.
EU-s vezetők korábban leszögezték, hogy ha a magyar és a lengyel fél nem áll el a vétótól, akkor a 750 milliárd eurós mentőalapot nélkülük használhatják fel, így mindkét kormánynak érdekében állhatott, hogy ne essenek el a hatalmas mennyiségű pénztől, és megegyezésre jussanak.
Ugyanakkor vannak még nyitott kérdések az RMF-nek nyilatkozó brüsszeli diplomata szerint is. Például nem csak azt kellene beleírni a tervezett kézikönyvbe, hogy mire nem vonatkozhat a jogállamisági mechanizmusból fakadó szankció, hanem azt is, hogy mire igen, és itt a korrupció definíciója lehet a kulcskérdés – folytatja cikkében a 444.
A kézikönyv részleteiről ezért vélhetően éles vitát folytat majd a magyar és lengyel vezetéssel szemben a holland, dán, finn és svéd kormány.