1
Fotó: tasr
Megosztás
A Speciális Ügyészség megbízta a rendőrséget azzal, hogy vizsgálja meg, nem minősül-e a szélsőséges ideológia népszerűsítésének, ha a keményvonalas csehszlovák kommunista politikusnak, Vasiľ Biľaknak a szülőfalujában felállított szobra a helyén marad. Ez az az "alkotás", amit 5 éve vörös festékkel lemázolt két képzőművész, és akiket a bíróság pár hónapja el is ítélt.
A svidníki járásbeli Krajná Bystrá településen, Biľak szülőfalujában 2015 februárjában felavatták a rosszemlékű politikus emlékművét, alig néhány órával később azonban Peter Kalmus és Ľuboš Lorenz képzőművészek vörös festékkel locsolták le, tiltakozásul az elnyomó rendszer egyik legfőbb képviselője ellen. Akkor a Szlovák Kommunista Párt eperjesi kerületi vezetője büntető feljelentést tett a rongálási ügyben, és
a bíróság csak idén áprilisban, a koronavírus elleni küzdelem leple alatt ítélte el jogerősen a két aktivistát: két hónap feltételest kaptak másfél év próbaidőre, és 80 eurónyi kár megfizetésére kötelezték őket.
Kalmus az ítélethozatalkor azt mondta, nem csodálkozik a döntésen, hiszen a határozatot a kommunista párt egykori tagja hozta meg.
A prágai tavasz eltiprásának évfordulóján a NAKA azt a feladatot kapta, hogy kiderítse, öt évvel ezelőtt nem történt-e bűncselekmény azzal, hogy a mellszobrot egyáltalán felavathatták. Az áprilisi bírósági határozat szerint ha a két képzőművész azt gyanította, hogy a szobor kihelyezése bűncselekmény, akkor feljelentést kellett volna tenniük és nem kellett volna önbíráskodniuk. Most az ügyészség ebbe a kitételbe kapaszkodik bele, és ezért bízta meg a rendőrséget a nyomozással.
A Csehszlovák Kommunista Párt vezérkarában Biľak és néhány elvtársa voltak azok a neosztálinista főfunkcionáriusok, akik 1968-ban megszövegezték, majd aláírva elküldték Moszkvába azt a „behívót”, amelyre válaszul a Varsói Szerződés csapatai lerohanták az országot és véget vetettek a prágai tavasznak.
A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának (Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK) hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített.
A bevonuló katonaság és a csehszlovák lakosság között számos helyen összetűzésekre került sor. A legvéresebb konfliktus a korabeli Csehszlovák Rádió prágai épületénél játszódott le, ahol 17 civil személy vesztette életét. A megszállást követő hetekben összesen legalább 137 csehszlovák állampolgár – ebből 37 Szlovákiában – vesztette életét.
Biľak ellen – aki 97 éves korában, 2014-ben hunyt el – az 1968-as tette miatt eljárást is indítottak az 1989-es bársonyos forradalmat követően. Ez a bírósági hercehurca vagy 20 évig tartott, amit 2011-ben állítottak le, mert nem találtak egyetlen olyan tanút sem, aki igazolta volna, hogy pontosan hogyan is született a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek „behívása”. Az oroszok persze segíthettek volna, de eszük ágában sem volt ezt tenni, és nem mutatták meg az 1968-as levél eredetiét.
(dennikn/para)