1
Illusztrációs felvétel (TASR)
Megosztás
Nem kaphatnak új támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ csereprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyek úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek – írja a magyarországi Népszava. Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből, mint amilyen például a Horizont 2020 keretprogram is.
Ez a döntés a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat.
Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, többek közt a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a MOME, az SZFE, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Mint a Népszava írja, eddig ezek jelentős EU-s támogatásokat kaptak. A Budapesti Corvinus Egyetem 2014 és 2020 között például 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot. A Bizottság adatai szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Az azóta már modellt váltott Corvinus a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt.
A 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok által irányított intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította az uniós források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Brüsszeli nyomásra a magyar Országgyűlés tavaly ősszel ugyan módosította a vonatkozó törvényeket, de az Unió figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe. Ahogyan korábban az RTL Híradó is bemutatta:
havi 3,8 ezer euró fizetést kap például Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi Egyetem kuratóriumi tagságáért.
Az Európai Bizottság meglehetősen "szigorú" Magyarországhoz, mondhatni, pikkel rá. Nyáron például nem fogadta el a magyar kormány által benyújtott úgynevezett Helyreállítási Tervet, – melynek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása, és – amelyre 7,2 milliárd eurót várt Budapest az Európai Uniótól. Ezt azzal indokolták Brüsszelben, hogy a Bizottság elégedetlen Obán Viktorék tervezett korrupcióellenes lépéseivel. Csak összehasonlításképpen, a szlovák terv már régen jóvá lett hagyta, július közepén a 27 uniós tagállam közül az elsők között kapott Szlovákia zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokhoz és hitelekhez férhessen hozzá, és a Heger-kormány 6,3 milliárd euró felhasználását tervezi.
Aztán ahogy arról a 444.hu beszámolt, december 22-én azt jelentette be a magyar kormány, hogy sikerült aláírni az úgynevezett partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, miközben az előző héten az EU Tanácsa jóváhagyta a magyar Helyreállítási Tervet is. Ebből az EU-s csomagból Magyarországnak 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás járna, és ennél valamivel több kedvezményes hitel. Az előbbi összeg elköltéséről december 15-én elvi megállapodás született, amikor a Tanács jóváhagyta a magyar pénzköltési tervet. De
a pénzhez egyelőre nem férhet hozzá a magyar kormány, ehhez 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie, amelyekből 17-et már elkezdett végrehajtani tavaly, csak a Bizottság elégedetlen volt a minőségükkel.
Magyarország volt az utolsó tagállam, aminek a tervét jóváhagyták. Néhány példa más országoktól: Csehország 7 milliárd euróból eddig 915 milliót tudott lehívni; Románia 14 milliárdból 3,6 milliárdot és még 2,7 milliárd euró hitelt is; Szlovákia pedig 1,22 milliárd eurót költhetett már el ebből a saját alapjából. Magyarország legkorábban áprilisban próbálkozhat az első eurók megszerzésével.
Aztán vannak fejlesztési támogatásoknak nevezett EU-s pénzek, ahova a legnagyobb csomag – a kohéziós pénz is – tartozik. Ezek a hét évre megítélt támogatások, amelyeket jórészt azokban a régiókban lehet elkölteni, ahol a GDP nem éri el az EU-s átlag 75 százalékát, és amelyeknek a nagy részét pályázatokon keresztül osztja ki a kormány. A magyar kormány december 22-én az utolsó tagállamként tudta jóváhagyatni az operatív programjait, amikre ezt a pénzt el lehet költeni, de a valóságban egyelőre csak a teljes keret 1,5 százalékát kitevő előleghez tud hozzáférni, mert itt is akadályokat fektettek le a pénzhez vezető úton. Például csak
olyan ország kaphat pénzt, amelyik nem sérti meg az EU alapjogi chartáját, azaz a lisszaboni szerződés második cikkelyét.
Itt meg elég általánosan van megfogalmazva a diszkrimináció tilalma és a jogállamiság elvárása.