Újabb orosz megyében vezettek be szükségállapotot a brutális árvíz miatt

camera

1

Újabb orosz megyében vezettek be szükségállapotot a brutális árvíz miatt

Fotó: TASR/AP 

Megosztás

Kurgan megyében szükségállapotot vezettek be az árvíz miatt - jelentette be Vagyim Sumkov, az orosz régió kormányzója hétfőn a Telegram-csatornáján.

Sumkov figyelmeztetett, hogy a katasztrófa kiszámíthatatlan, a víz mennyisége rendkívüli, ezért otthonuk elhagyására szólította fel az árvíz által veszélyeztetett területek lakosságát. A katasztrófa 18 ezer embert, valamint 10 ezer házat és ingatlant érinthet.

Az áradás a dél-urali térség több régióját fenyegeti. Orenburg megyében a regionális szintű szükségállapotot már csütörtökön bevezették, amit az illetékes kormánybizottság vasárnap szövetségi szintre emelt. A legsúlyosabb helyzet a negyedmilliós Orszkban alakult ki, de az árvíz a mintegy 560 ezres Orenburgot is sújtja.

Orszkban, ahol péntek este átszakadt az Ural folyó gátja, mintegy négyezer ház került víz alá, amelyekben csaknem tizenegyezer ember él. A városban mintegy kétezernégyszáz embert kellett evakuálni. A helyi hatóságok csak mintegy két órával a gátszakadás előtt jelentették be az evakuálás megkezdését. Az orenburgi régió hatóságainak döntése szerint az érintett orszki lakosok 20 ezer rubel, vagyonvesztés esetén pedig 50-100 ezer rubeles kifizetéseket kapnak. A károsult családoknak 10 ezer rubelt folyósítanak lakásbérlésre. (A rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér.)

Az orszki önkormányzat előtt hétfőn összegyűlt számos helyi lakos azzal az elhatározással, hogy videoüzenetben fordulnak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, kifejezve elégedetlenségüket a helyi hatóságok intézkedéseivel, nevezetesen a kimenekítés és a kárpótlás módjával. Az elégedetlenek követelték Vaszilij Kozupica orszki polgármester lemondását. A helyi ügyészség előzetesen figyelmeztetést adott ki, hogy a tüntetéseket szükségállapot lévén nem engedélyezik a hatóságok.

A gátszakadás ügyében az ügyészség gondatlanság és a biztonsági előírásoknak az építkezés közben történt megszegése címén büntetőeljárást indított. A gátat 2010-ben helyezték üzembe, a karbantartására vonatkozó előírásokat azonban többször megsértették, és nem hoztak időben intézkedéseket a megerősítésére. A létesítményt legfeljebb 5,5 méteres vízszint megtartására építették, de az Ural folyó a hirtelen olvadás miatt 9,6 méteresre duzzadt fel.

Szergej Szalmin orenburgi polgármester hétfőn nem zárta ki annak eshetőségét, hogy a regionális központban az árvízhelyzet kritikussá válása miatt le kell kapcsolni a szivattyútelepet az Ural folyónál, ami után a város lakosságának mintegy 30 százaléka maradhat vezetékes víz nélkül, elsősorban a magas épületekben. Szalmin elmondta hogy térkép készül a vízvételezési pontokról, és a szomszédos régiók palackozott víz szállítását ígérték. Korábban a polgármester példátlannak nevezte a térségben kialakult árvízhelyzetet, hozzátéve, hogy legutóbb a múlt század közepén jegyeztek fel hasonlóan magas vízállást. Elmondta, hogy a tetőzés szerdára várható.

Az orenburgi régióban hétfőn az Ural és a Szamar folyó 10 168 házat és 18 471 telket árasztott el, ami miatt 6127 embert, köztük 1478 gyermeket evakuáltak. Az este kiadott figyelmeztetés szerint 35 településen további 2003 lakóházat és 2400 telket érhet hamarosan vízkár.

MTI

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program