Uniós számvevőszék: az EU-s intézmények gyorsan és rugalmasan reagáltak a világjárványra
Az uniós intézmények jelentős rugalmasságról tettek tanúbizonyságot a koronavírus-járvány idején, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága egyaránt gyorsan és rugalmasan reagált, és ki tudta használni a digitalizáció terén végrehajtott korábbi beruházásainak előnyeit - írta csütörtökön közzétett jelentésében a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék.
"A rugalmas szervezetek azok, amelyek képesek tanulni a válságból, és megerősödve lépnek ki belőle. Úgy véljük, hogy az uniós szervek bizonyították ellenálló képességüket az elmúlt két válságév alatt" - nyilatkozott Marek Opiola, a jelentés vezető könyvvizsgálója. Hozzátette: az uniós intézmények eredetileg nem voltak felvértezve a válsággal szemben, de annak ellenére helyt álltak, hogy a válság mély és hosszú távú hatást gyakorolt az intézmények működésére és személyzetük munkamódszereire.
Az uniós intézmények válsággal szembeni ellenálló képességének értékeléséhez a számvevők az intézmények felkészültségi szintjét vizsgálták meg. A jelentés szerint az uniós intézményeknek a koronavírus-járvány előtt más válsághelyzetekkel is meg kellett küzdeniük, ezért előzőleges vészhelyzeti terveik "szilárd alapot" biztosítottak a válságra adott válaszokhoz.
Ezek a vészhelyzeti tervek nem éppen arra készültek, hogy a járványhoz hasonló hosszú távú zavarokat kezeljék, de az uniós intézmények sikeresen alakították őket, így minimálisra tudták csökkenteni a fennakadásokat - áll a jelentésben. Emellett az intézményeknek még fontos szakpolitikai kezdeményezéseket, például helyreállítási alapot és a 2021-2027-es időszakra szóló hétéves uniós költségvetést is sikerült elfogadniuk. A számvevők kiemelik, hogy mindez a dolgozóik egészségének és jóllétének védelme mellett valósult meg.
A számvevőszék azt is méltatta, hogy a távmunka bevezetése jelentős megtakarításokat eredményezhet, különösen az utazások és az irodaépületek költségei tekintetében.
A jelentés hozzáteszi, hogy az intézmények számára továbbra is nehézséget jelent a válságban felgyorsult innováció és rugalmasság lehetőségeinek leghatékonyabb kiaknázása. Az adminisztratív folyamatok digitalizálása például még mindig befejezetlen, különösen ami az elektronikus számlák használatát illeti.
(MTI)
