Az ENSZ-főtitkár azt mondja, teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról

"Nem menthetünk meg egy égő bolygót olyan tűzoltókészülékkel, amely fosszilis üzemanyagot fecskendez ki" – mondta Guterres, hangsúlyozva, hogy a nemzetgazdaságoknak és a vállalatoknak világszerte át kell állniuk a megújuló energiára.

Emellett felszólította a kormányokat, hogy jogszabály-módosításokkal és törvényalkotással – egyebek között a fosszilis üzemanyagok támogatásának megszüntetésével és az iparági profitra kivetett rendkívüli adók bevezetésével – segítsenek kikényszeríteni a változást.

"A Föld életjelei gyengülnek (.), a globális felmelegedés tönkreteszi az állami költségvetéseket, felhajtja az élelmiszerárakat, felborítja az energiapiacokat, és válságot okoz az életszínvonalban. Az éghajlatváltozás elleni fellépés azonban megállíthatja ezt a folyamatot" – fogalmazott az ENSZ-főtitkár.

Utalva az antarktiszi és nepáli olvadó gleccsereknél tett közelmúltbeli látogatásaira, Guterres felhívta a figyelmet a Föld éghajlatának szabályozásában kulcsfontosságú sarki jég és a gleccserek gyorsuló ütemű, világszerte pusztítást okozó olvadására is.

A csúcstalálkozó második napján – ceremoniális államfői szerepében – felszólalt a brit uralkodó, III. Károly király is, aki arra buzdította világ vezetőit, hogy "ambícióval, képzelőerővel és a vészhelyzet biztos tudatában" változtassanak a jelenlegi irányon, különben egy a mostaninál "sivárabb és sötétebb világ" vár az emberiségre.

"Ha nem állítjuk helyre gyorsan a természet harmónián és egyensúlyon alapuló gazdagságát, amely végső fenntartónk, akkor a saját gazdagságunk és túlélőképességünk is veszélybe kerül. (.) A Föld nem a tulajdonunk, csak rajta élünk" – fogalmazott.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy "a Föld tüdejének" is nevezett amazonasi esőerdők vidéke jelenleg történetének legaszályosabb időszakát éli, míg Brazília déli részén viharok és hurrikánok pusztítanak. Lula kijelentette, hogy elege van az "ékesszólásokból és üres beszédekből", a bolygó pedig "belefáradt a nem teljesített éghajlatvédelmi megállapodásokba".

Felszólalásában, II. Abdalláh jordániai király a klímaváltozás hatásait súlyosbító fegyveres konfliktusok következményeire hívta fel a delegációk figyelmét.

"Az idei csúcstalálkozó résztvevőinek minden eddiginél jobban fel kell ismerniük: nem beszélhetünk úgy a klímaváltozás elleni küzdelemről, hogy nem ejtünk szót a körülöttünk zajló humanitárius katasztrófákról" – hangsúlyozta.

Egyértelműen utalva a hétnapos tűzszünet után pénteken folytatódott gázai harcokra, az uralkodó rámutatott, hogy "egy olyan térségben, amely már így is az éghajlatváltozás frontvonalában van", a háború okozta hatalmas pusztítás még súlyosabbá teszi a vízhiányt és az élelmezésbiztonság környezeti veszélyeit.

Narendra Modi indiai miniszterelnök beszédében a károsanyag-kibocsátásban az ipari forradalom óta elöl járó gazdag országokat tette felelőssé a jelenleg elsősorban a fejlődő és feltörekvő országokat sújtó globális felmelegedésért. "Az elmúlt évszázadban az emberiség egy kis része minden gátlás nélkül kizsákmányolta a természetet. Ennek árát pedig az egész emberiség, különösen a +globális dél+ országai fizetik meg" – fogalmazott.

A Marshall-szigetek korábbi elnöke, akinek országát az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt elöntés fenyegeti, pénteki levelében lemondott a COP28 fő tanácsadó testületében való részvételről. Hilda Heine ezzel fejezte ki tiltakozását amiatt, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Arab Emírségek újabb olaj- és gázüzletek megkötése reményében biztosított helyszínt a csúcstalálkozónak.

Mohamed bin Zajed al-Nahjan sejk, az emírségek elnöke bejelentette, hogy az állami olajvállalat és a BlackRock pénzügyi alapkezelő egy új pénzügyi magánalapot hoz létre a klímaváltozás elleni küzdelem megoldásainak kidolgozására 30 milliárd dollárral. A cél, hogy az Alterra nevű alapban 250 milliár dollár gyűljön össze – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kijelentette, hogy a klímaváltozás okozó károsanyag-kibocsátásnak a következő két évben globálisan el kell érnie a maximumát. Kiemelte, hogy az Európai Unióban már el is érte a maximumot.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hozzászólásában arra hívta fel a hét vezető ipari hatalom alkotta csoportot (G7) és a második legnagyobb gázkibocsátóvá előlépett Kínát, hogy mutassanak példát és váljanak karbonsemlegessé 2030-ig. A második legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy a feltörekvő országoknak is szakítaniuk kell a szénfelhasználással úgy, hogy további szénfelhasználás nélkül kell lehetővé tenni számukra az iparuk modernizálását és felzárkózását. Javasolta továbbá a szén mielőbbi kivezetését az energiaszektorból, kiemelve, hogy a főleg Ázsiában működő szénerőművek szén-dioxid-kibocsátása önmagában is elég ahhoz, hogy ne teljesülhessen a 2015-ös párizsi kímamegállapodás azon vállalása, mely szerint a felmelegedés mértéke az iparosodás korai szakaszához képest nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot. A francia vállalásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: országának 2027-re be kell zárnia utolsó szénerőművét, majd 2045-50-re az olaj-, 2050-re pedig a gáz ipari méretű felhasználását is be kell fejeznie.

MTI