A V4-ek és Németország segítséget nyújt Marokkónak a migráció külső okainak kezelésében

Ezt Peter Pellegrini szlovák kormányfő jelentette ki csütörtökön a pozsonyi várban, a V4 vezetői és Angela Merkel német kancellár csúcstalálkozója után.

A projekt részleteit, többek között azt, hogy az öt ország mennyi pénzt áldoz rá, a következő hetekben hozzák nyilvánosságra.

Peter Pellegrini elmondta: a találkozó fő témái az Európai Unió 2021-2027 közötti keretköltségvetése, az idei európai parlamenti választások, az EU jövője, valamint a 30 évvel ezelőtti európai társadalmi változások voltak. Utóbbival kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az évforduló kapcsán közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben egyebek mellett megállapítják: az aláírók erős, egységes és versenyképes Európát akarnak.

A nyilatkozatban megállapítják azt is, hogy "rögös de sikeres utat" tettek meg a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évben, ma pedig egy olyan Európa részei, amely olyan komoly új kihívások előtt áll, amelyek megzavarhatják ezt a fejlődést. Ezeket az akadályokat csak közösen, nyílt és őszinte párbeszéd útján lehet leküzdeni – teszik hozzá.

Angela Merkel a rendszerváltoztatás harmincéves évfordulója kapcsán ismételten köszönetet mondott azért a segítségért, amely lehetővé tette Németország egyesülését. Az idei EP-választások utáni időszakról szólva úgy vélte, hogy Európára nagy feladatok várnak. Ezek között említette: el kell érni, hogy kevesebb legyen a bürokrácia az EU-ban, hogy további szabadkereskedelmi egyezményeket kell kötni, és azt is, hogy együtt kell működni a migráció okainak megszüntetésében. Merkel egy, a Nordstream 2 gázvezetékre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nem akarják egy Oroszországgal szembeni függőség kialakulását, ugyanakkor látni kell, hogy Oroszország már a hidegháború éveiben is ellátta gázzal Európát, és ezt a jövőben is meg fogja tenni.

Andrej Babiš cseh kormányfő az EP-választásokról és az EU keretköltségvetéséről beszélt. Elmondta: a most következő európai parlamenti választáson eldől, hogy Európa milyen irányban halad a jövőben. Hangsúlyozta: fontos, hogy a választás után megváltozzon az Európai Bizottság, foglalja el "eredeti helyét" úgy, hogy rendeltetésének megfelelően minden tagország érdekét szem előtt tartsa. A keretköltségvetéssel kapcsolatban kiemelte: nagyobb rugalmasságra van szükség a támogatások elosztásánál. Megjegyezte: érthetetlen, hogy a tervezet a kohéziós alap csökkentésével számol, holott a tagországok közül 16 ennek megtartását és emelését kéri.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök megjegyezte: „Nem tudom, milyen lesz az EU a választások után, de egy biztos: nem olyan lesz, mint amilyen eddig volt. Az EU megváltozik, hogy milyen irányban, az állampolgárok határozzák meg” – mondta.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a terítékre került témák közül kiemelt több védelmi és biztonsági kérdést. Ezek sorában az ukrajnai helyzet kapcsán a feszültségek mérséklésének lehetőségeiről is beszélt. Kijelentette: lehetnek nézetkülönbségek Európa és az Egyesült Államok között, de nem szabad elfelejteni, hogy mindkettő a demokrácia alappillérének számít. A visegrádi négyeknek az EU-n belüli helyzetéről szólva azt mondta: a V4-ek ma az EU versenyképességét növelő gazdasági motornak számítanak.

Merkel a V4-gyel való együttműködéssel kapcsolatban kiemelte: bár ezeknek az országoknak nem egyszer más az álláspontjuk, mint az EU nagy tagállamainak, ő mégis sok metszéspontot lát, például a biztonság területén. „A menekültválságot bizonyosan nem a legjobban kezeltük, de az, hogy ma elfogadjuk a Marokkót megsegítő projektet, annak a bizonyítéka, hogy együtt akarunk működni” – reagált a kancellár a TASR kérdésére.

TASR