Vajon mikor iskolaérett egy gyermek?

2016. március 24. - 11:13 | Régió

Egyre közeledik az ovisok beiratkozása az iskolába. Minden szülőt aggodalommal tölt el, hogy vajon gyermeke felkészült-e már a változásra, ügyesen veszi-e majd a tanulás akadályait, vagy hogy képes lesz-e egy helyben ülni 45 percen keresztül. Arról, hogy mit is jelent az iskolaérettség, Hencze Angelika pszichológust kérdeztük.

Vajon mikor iskolaérett egy gyermek?
Paraméter - B.M.

„Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke sikeres legyen. Ennek érdekében a kezdeteknél is helyesen kell cselekednünk. Az apróságoknak iskolaérettnek kell lenniük, enélkül nem szabad iskolába küldenünk őket. E fogalom jelentésével sokan nincsenek tisztában.

Egy gyermekre globálisan kell ránézni, tehát minden területet meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, készen áll-e a tanulásra. Nemcsak mentálisan, hanem emocionálisan, szociálisan és természetesen fiziológiailag is érettnek kell lennie.

Hogy miért fontos a szomatikus rész? Azért, mert muszáj, hogy kifejlett izomzata legyen a gyermeknek, hiszen ettől függ, hogy milyen a finommotorikus és a nagymotorikus mozgása, illetve, hogy milyen a tűrőképessége. Fontos továbbá a magasság is, az érzékszervek egészsége: jól lát-e, jól hall-e. Ezeket a dolgokat még az iskola elkezdése előtt tisztázni kell, hogy a későbbiekben ebből ne lehessen probléma” - mondta el Hencze Angelika.

Manapság rohanó világban élünk, ami sok esetben azt is eredményezi, hogy nem töltünk elég időt a gyermekeinkkel, nem figyelünk rájuk eléggé. Azonban, ahogyan azt Hencze Angelika is hangsúlyozta, tudatosítanunk kell, hogy ha mi vállaltuk a gyermeket, akkor mi is vagyunk érte a felelősek. Az apróságok óvodás korban szinte ugrásszerűen képesek változni, fejlődni, ezért fontos az, hogy igyekezzünk mindenre odafigyelni, elkerülve a későbbi problémákat. Több pedagógus és pszichológus is foglalkozik a gyermekekkel, azonban a legtöbbet a szülő tudja adni.

„A szülő ismeri legjobban a gyermekét, ő tudja, hogy milyen képességekkel rendelkezik. Ő végülis individuálisan foglalkozhat vele, míg az óvodában azért más pozícióban van a gyermek. Ahhoz, hogy mi, pszichológusok reálisan lássuk a képességeiket, az érettségi fokukat, igenis meg kell ismernünk a csemetéket" - magyarázta. Hozzátette,

a mai gyermekek rengeteg impulzust kapnak, amit nem biztos, hogy fel is tudnak dolgozni. Ennek az eredménye, hogy egyre beszédesebbé válnak, ugyanakkor egyre szétszórtabbá is.

"A szülő ebben a helyzetben többnyire csak azt látja, hogy milyen kommunikatív és talpraesett a kicsi, s nem veszik észre, hogy emellett szétszórt is. Ez annyit jelent, hogy például nem tud egy helyben megülni, nincs feladattudata, nem annyira ügyes a keze. Erre nagyszerű példa, hogy

reggel inkább egy pulóverbe bújtatjuk a gyerkőcöt ahelyett, hogy inget adnánk rá. Ez azért lenne fontos, mert a gombok begombolásával fejlődik a finommotorika. A szülőknek tudatosítaniuk kell, hogy nem az a fontos, hogy leüljünk és megtanítsuk írni, olvasni a kicsiket. A lényeg, hogy készen álljanak arra, hogy a különféle iskolai feladatokat önállóan meg tudják oldani" - fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy amennyiben a különféle készségeik fejlettek, valószínűbb, hogy jól tudnak majd teljesíteni. Az iskolában ugyanis fontos, hogy feladattudattal rendelkezzen a gyermek, továbbá, hogy szociálisan fel tudja dolgozni, hogy egy közösségben van, illetve, hogy el tudja fogadni az autoritást, a szabályokat. "Ezekben a szülők tudnak legjobban segíteni, mégpedig úgy, hogy otthon is élnek bizonyos szabályok, s neki is vannak kötelességei. 3 éves korban - amikor valaki óvodaéretté válik - jön el az a pont, amikor a gyermeknek el kell fogadnia, hogy nemcsak ő állhat a középpontban, hanem rajta kívül több más ember is létezik" - figyelmeztetett a pszichológusnő.

A következő fontos dolog szerinte, hogy megtanítsuk, vannak az életben kudarcok, de fel lehet állni belőlük.

"Meg kell tanulnia mindenkinek, hogy nem lehet mindig ő az első. Ezért kell odafigyelnünk arra is, hogy az otthoni közös társasjátékozás közben ne hagyjuk győzni a gyerkőcöket, mert akkor nem tanulják ezt meg" - húzta alá.

Hangsúlyozta, további lényeges pont, hogy megtanítsuk koncentrálni gyermekünket, illetve tudja azt, hogy akkor beszéljen, amikor kérdezik, s amikor arra tér van. Ez többek közt azért fontos, hogy nyugodtan végig tudják ülni a tanítási órákat. "A pedagógusoknak manapság így is nagyon nehéz dolguk van, mert az összes gyermek egy külön egyéniség. Ezért fontos, hogy még mielőtt iskolába megy, a szülő reálisan lássa saját kisfiát, kislányát. Emellett élethű képet kell adnunk a gyermeknek is az iskoláról. Nem szabad túlozni, le kell ülni vele és elmondani, hogy hogyan zajlik egy tanítási nap" - szögezte le Hencze Angelika.

Elmondása szerint az iskolaérettséghez szükséges a tiszta beszéd is, valamint a szókincs.

Fontos, hogy egyaránt tudjon kérdezni és felelni is a gyerkőc. Ennek fejlesztéséhez nagyszerű megoldás a meseolvasás. A mese végén kérdezgetni kell, hogy megtudjuk, mennyire tud odafigyelni a kicsi, mennyire értette meg a történetet.

"Ahhoz, hogy mi, pszichológusok teljes képet kapjunk az ovisokról, szükség van szülői segítségre. Tőlük kapjuk meg az anamnézist. Annak érdekében, hogy minél jobban megismerjük az apróságokat, szeptember vagy október környékén lehetőség van depisztázsra is. Itt felmérjük a gyermekek képességeit, illetve beszélgetünk a szülőkkel és a pedagógusokkal egyaránt. Így még van idő arra, hogy kellőképp fejlesszünk a gyengébb tulajdonságokon. Ebben az esetben március tájékán már másodszor találkozunk az oviban. Ennél a találkozásnál maga az úgynevezett kivizsgálás egy órán keresztül tart. Első körben beszélgetünk, bemutatkozunk. Aztán négyes, maximum ötös csoportokban elvégzünk egy tesztet, mely különféle területeket érintő feladatokat tartalmaz. Ezt mi a végén pontozzuk, s így megkapjuk, hogy körülbelül melyik gyermeknek milyen az érettségi foka. Azonban ez nem egy mérvadó eredmény, mivel mi nem csak és kizárólag a nyers eredményt vesszük figyelembe, hanem a feladatok megoldása közben figyeljük a kicsiket, kinek mennyit kellett segíteni, ki milyen gyorsan oldotta meg az egyes feladványokat, bele beszél-e, tisztán tud-e kérdezni és így tovább. Tehát ez a teszt mindig csak egy orientációs támpont. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, az óvónők segítségét is kérjük. Előre elküldünk nekik egy kérdőívet, amit aztán átnézünk, s szintén figyelembe veszünk az értékelésnél. Továbbá beszélünk a szülővel is, hiszen igazán ő ismeri a gyermekét. Ezek után mi elmondjuk véleményünket. Amennyiben ez nem egyezik meg a szülőével, lehetőség van arra, hogy augusztusban újabb felmérést végezzünk el a gyermeken, hátha az alatt a pár hónap alatt sikerült annyit fejlődnie, hogy iskolaéretté váljon. Összességében tehát meg kell várnunk, míg gyermekünk minden szempontból éretté válik az iskola elkezdéséhez, de nem szabad átesni a ló túlsó oldalára sem.

Vannak szülők, akik inkább visszafogják gyermeküket, s nem íratják be őket az iskolába a kellő időben. Ebbe a hibába sem szabad beleesni. Ugyanis ilyenkor a kicsi már unatkozhat az oviban, mivel számára már nincsenek kihívások, úgymond ellustul, s ezután sokkal nehezebben tudja majd felvenni az iskola tempóját”

- fejtette ki a Paraméternek Hencze Angelika, pszichológus.

Az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, a törvény szerint iskolaköteles. Probléma esetén az egyik megoldás a halasztás kérése, amely egy vagy rosszabb esetben két év lehet. A másik lehetséges megoldás pedig a nulladik osztály, ahol felfejlesztik a kicsiket a megfelelő szintre.

SzC/para