Vajon a rossz vagy a jó alvók szívják meg inkább az óraátállítást?

Hajnali kettőkor az óráink kismutatóját egy órával előbbre, három órára kell átpörgetni – de aki csak az okostelefonjával "méri" az időt, annak semmivel nem kell törődnie – hiszen a telefon tudja a dolgát, és magától átáll.

Amit az óraátállításból elsőre érzékelünk, hogy egy órával kevesebbet alszunk – legalábbis egy napig -, de egyeseknél az "időeltolódás" eléggé megzavarhatja a bioritmust. MUDr. Eva Feketeová, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház neurológusa szerint a nyári időszámításra történő átállás egyeseknél fáradtságot és koncentrációzavart okozhat. Ebben főként az érzékenyebb korosztályok képviselői, vagyis az idősek és a legkisebb iskolások – akiknek kora reggel kezdődik a tanítás – érintettek, és azok, akik alapból rossz alvók.

"Kétféle embertípust különböztetünk meg. Az úgynevezett baglyok szeretnek aludni és gondjuk van a reggeli keléssel, a másik oldalon viszont ott vannak a pacsirták, akiknek gondjuk van az elalvással, sokszor felkelnek éjjel, reggel pedig túl korán ébrednek. Az átállás inkább a baglyokat érinti negatívan, hiszen nekik hirtelen egy órával előbb kell kelniük, mint az előző hónapokban"

– állítja a neurológus, aki már több mint 20 éve foglalkozik az alvászavarral küszködő páciensek kezelésével.

Feketeová azt mondja, a jó alvás hatással van közérzetre és az egészségre is, mivel a szervezet regenerációját biztosítja. Ha nem alszunk eleget, az lelkileg és testileg is megvisel minket, kimerültek leszünk, nehezebben gondolkozunk, türelmetlenek lehetünk, valamint a kevés alvás hangulatingadozást és memóriazavarokat is okozhat. Az alvászavarral küszködők fogékonyabbak lehetnek a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, és a gyakori éjszakázás, a kezeletlen alvászavar vagy a rendszeres kialvatlanság ront az életminőségünkön.

"Fejfájás, depresszió, magas vérnyomás, és fokozott fogékonyság a fertőző betegségekre – sorolja a neurológus a kezeletlen alvászavarok következményeit, hozzátéve, hogy az ilyen rendellenességek gyakran az alvás közbeni lábrángásban és fogcsikorgatásban is megnyilvánulnak. Az alvászavarok közé tartozik a rendkívül ritka narkolepszia is, az ebben szenvedő betegek bárhol és bármikor hirtelen elszunnyadhatnak. A neurológusok körülbelül 50 ilyen szlovákiai betegről tudnak.

Mi kell a jó alváshoz?

A jó alvás valakinél adottság, sokaknak viszont keményen meg kell dolgozni érte. A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyek kerülése, a kevés stressz, a kényelmes ágy, a sötét – és az átlagosnál kicsit hidegebb – hálószoba, a forró fürdők, a levendula illata, és a rendszeres, korai kelés mind-mind hozzájárulhatnak a jó alváshoz.

Viszont ha valaki huzamosabb ideje küzd kialvatlansággal, érdemes szakember segítségét kérnie.

"A regenerációhoz szükséges alvás időtartama 7-8 óra naponta. Amennyiben az alvás ennél rövidebb vagy hosszabb, viszont a nem társulnak mellé nehézségek, fáradtság, kimerültség, akkor nincs értelme gyógyszerek segítségével változtatni rajta. Viszont ellenkező esetben érdemes szakemberhez fordulni, mert a kezeletlen alvászavarok valóban rontják az életminőséget, általuk kevésbé hasznos tagjaivá válhatunk a családnak és társadalomnak, és az ilyen problémák szélsőséges esetben közlekedési és ipari balesetek okozói is lehetnek"

– hangsúlyozza a neurológus. Feketeová szerint a fiataloknál manapság gyakori, hogy rendkívül sokáig maradnak ébren, és az alvást napközben pótolják be, már ha bepótolják.

"Ezt késleltetett alvási fázis szindrómának hívjuk. Az ilyen alvási szokások később súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, ezért a fiataloknak azt ajánlom, legyenek nagyon körültekintőek ilyen téren. Az alvás nem időpocsékolás, hanem áldásos pihenés a testünk és a lelkünk számára."

(para/tasr)