Az államfő jóváhagyta a politikusok válaszadási jogának ismételt bevezetését

A köztisztviselők válaszadási joga 2008-ban, Robert Fico (Smer-SD) első kormánya idején vált a szlovák jogrend részévé. Iveta Radičová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a választási jog csak a természetes személyekre korlátozódott. A módosító javaslat az eredeti állapotot állítja vissza.

„Hangsúlyozni kell, hogy a válaszadási jog csak a tényszerű megállapításokra vonatkozik, az értékítéletekre nem. A válaszadási jog a sajtótörvény részét képezi néhány más európai országban is, például Franciaországban, az 'audiatur et altera pars', vagyis a 'hallgassuk meg a másik felet is' elvéből kiindulva” – érveltek a törvény beterjesztői.

A sajtótörvényt a következő szövegrésszel bővítik ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan hamis, hiányos vagy félrevezető ténymegállapítást közöl, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kötelesek ingyenesen közzétenni a választ.”

Ha egy kiadó vagy hírügynökség nem teszi közzé a helyesbítést, a reakciót vagy a kiegészítést, illetve ha nem tartja be a közzétételre vonatkozó feltételek valamelyikét, az a személy, aki a közzétételt igényelte, 1660 eurótól 4980 euróig terjedő pénzbeli kártérítésre jogosult.

A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kötelező közzétenni a reakciót. Ilyen például, ha olyan ténymegállapításról van szó, amely a válasz közzétételét igénylő személy előzetes jóváhagyásával jelent meg, vagy ha a válasz közzétételével bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére kerülne sor, illetve ha annak publikálása erkölcsi szempontból kifogásolható.

A módosítás november 1-jével lép hatályba.

TASR