Valószínűleg ezért nem fog működni Orbán demográfiai csodafegyvere

camera

1

Valószínűleg ezért nem fog működni Orbán demográfiai csodafegyvere

Fotó: MTI 

Megosztás

Kezd pontosabban körvonalazódni az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által a hagyományos évértékelő beszédben felvázolt hétpontos családvédelmi akcióterv. Hihetetlen összegek röpködnek a levegőben, az átlagemberig nagyjából annyi jut el, hogy 3 gyerek után újabb tíz millió forintot (kb. 31 ezer eurót) „kaphat” egy család, sőt negyedik gyerekük után már adót sem kell többet fizetni a nőknek. És ez még semmi, az INDEX ugyanis kiszámolta, hogy minden támogatást összeadva négy gyerek esetén egy évtized alatt már csaknem 55 millió forint állami támogatást kaphat egy nő Magyarországon azt követően, hogy életbe léptek az Orbán Viktor által vasárnap bejelentett új családpolitikai intézkedések. A meghökkentően nagy összegek a kellően bombasztikus tálalással együtt könnyen oda vezethetnek, hogy azt gondoljuk, most aztán végre megoldódik Magyarország egyik legnagyobb problémája az elöregedés és népességfogyás, Orbán végre beveti a csodafegyvert, amely megfordítja a kedvezőtlen demográfiai tendenciákat. Nos, nem akarok ünneprontó lenni, de kénytelen vagyok egy kicsit lehűteni a kedélyeket és tárgyilagosan, kritikusan hozzászólni a fejleményekhez. Az észrevételek a következő pontokban foglalhatók össze:

1. Miért kilenc év teljhatalommal való kormányzás után lép radikálisat a kormány, miért kellett elvesztegetni csaknem egy évtizedet, ha valóban a legfontosabb problémaként tekintünk a kérdésre.

2. A családtámogatások Magyarországon eddig is viszonylag magasak voltak nemzetközi összehasonlításban, de ez nem látszott meg a születések számán, ezért fennáll a veszély, hogy hiába emelik meg a kiadásokat, ezután sem fog.

3. Az ördög a részletekben van, érdemes megnézni, kihez juthat el a tízmillió, meg a többi támogatás, milyen feltételekkel.

4. A születésszám megemelése szorosan összekapcsolódik a szülőképes korú nők számának alakulásával, márpedig az ő számuk gyorsan csökken, a legnépesebb korosztály már 40 évnél idősebb, így a kormány alighanem kifutott az időből.

Nézzük pontról-pontra, részletesebben. Már a Paraméter hasábjain is foglalkoztunk azzal, hogy az Orbán-kormányoknak a kedvezőtlen népesedési tendenciák elleni eddigi harca lényegében kudarc, nem sikerült javítani a helyzeten, miközben például Csehországban az elmúlt évtizedben (2007-2017) évente 17-27 ezerrel több kisbaba jött a világra, mint Magyarországon, pedig nem lovagoltak annyit a demográfiai témán, mint Orbánék. A Csehországgal való összehasonlítás több szempontból (a két ország sokáig szinte azonos lakosságszáma, és nagyon hasonlóan alakuló születésszáma) kínálja magát, ezért újra lehozzuk a grafikont.

Az élveszületések száma Csehországban és Magyarországon (1970-2017)

Az adott időszak legmagasabb és legalacsonyabb születésszámai, illetve a 2017-es adatok külön kiemelve. Forrás: Český statistický úřad, KSH

A grafikon jól mutatja, hogy az addig nagyon hasonlóan alakuló születési adatok 2006 után markánsan elváltak egymástól. Ez a második és harmadik Orbán-kormány alatt sem változott meg, dacára mindenféle családpolitikai intézkedésnek, a támogatások jelentős növelésének. Itt el is jutottunk a második ponthoz: a családtámogatások (a lakástámogatásokat és az adókedvezményeket is ide számolva) nagysága nemzetközi összehasonlításban már az elmúlt években is kiemelkedően magas volt Magyarországon (a nemzeti össztermékhez képest), így a 7 pontos akcióterv csak egy újabb dobás egy régebb óta tartó sorozatban, bár tény, hogy idáig a legnagyobb. Vagyis a születésszámnak már idáig is jelentősen nőni kellett volna. Ehelyett az a helyzet, hogy a két Orbán kormány nyolc évében bő 50 ezerrel kevesebb gyermek született, mint az Orbánék által nemzetvesztőnek és katasztrofálisnak tartott Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakban („elmúttnyócév”). Tény, hogy az un. termékenységi mutató (az egy anyára jutó gyermekek átlagos száma) az elmúlt években nőtt, de ez az egész régióban így van, és Magyarországot inkább átlag alatti termékenység jellemzi. A megoldás a paradoxonra az lehet, hogy a különböző pénzügyi juttatások egyedül nem képesek jelentősen és tartósan emelni a születési kedvet, ehhez általában komplex intézkedéscsomagra van szükség, és annak a hatása is kérdéses.

Itt el is jutottunk a harmadik ponthoz, érdemes közelebbről is megvizsgálni a csomagot. Elsőre a 10 millió nagyon jól hangzik, az 55 millióról már nem is beszélve. De tudjuk, az ördög… Szóval a 10 millió pontosabban úgy van az eddigi információk szerint, hogy minden 40 év alatti nő hároméves munkaviszony után az első házasságához 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesülne és minden gyereknél felfüggesztenék a törlesztést három évre, három gyerek után pedig elengednék a fennálló tartozást. Persze sok részlet még nem ismert, de látjuk, van korhatár, házasságban kell élni, ráadásul az elsőben, kell három év munkaviszony és főleg hitelről van szó, amely ugyan kamatmentes és később támogatássá alakulhat, de mégis kölcsön, valószínűleg bank adja majd és ehhez hitelképesnek kell lenni a bank felé. És persze programozva vannak a későbbi gondok: mi van, ha a 3 gyerek végül nem jön össze a pénz meg már elment… Az INDEX által számolt szédületes 55 millió is úgy jött ki, hogy egy diplomás, viszonylag magas jövedelmű, az egyetem befejezése után három évet ledolgozó, majd az ezt követő nyolc évben négy gyereket szülő nőre vonatkozik. A legnagyobb tétele (16 millió) a szülés után két évig járó gyed, amelyhez azt feltételezték, hogy a nő olyan jól keresett, hogy a szülés után maximális gyedet tudott felvenni, viszont két évenként jön az újabb gyerek, ezért jövedelme nem zuhan a harmadik évben járó egységes, havi 28 500 forintos (kevesebb, mint 100 eurós) gyes miatt. Ráadásul volt diákhitele, amit elengednek, van jelzáloghitelük, amiből 5 milliót szintén elengednek, és a férje is jól keres, ezért nagy a családi adókedvezmény is közben. Summa summárum, jól látszik, hogy a támogatási rendszer a jómódúakra és a felső középosztálybeliekre van szabva, nekik kedvez igazán. Ehhez jön a személyi jövedelemadó elengedése élete végéig a legalább négy gyermekes anyáknak – ez is főleg a magasabb jövedelműeket érinti igazán. Az Orbán-kormányok azt szeretnék, hogy ők szüljenek több gyereket, de ez valahogy eddig nem akart összejönni.

A legmarkánsabb bizonyíték erre az a tény, hogy 2009-től egy forinttal sem emelték meg az olyan alanyi jogon mindenkinek járó szociális támogatásokat mint a családi pótlék vagy a gyes, így ezek értéke azóta alaposan elinflálódott. Félő, hogy a most beharangozott támogatások tovább növelik a jövedelmi különbségeket, mert csak egy réteghez jutnak el és ezen belül is egy csoport profitálhat belőlük igazán. De ha mégis tágabb társadalmi csoportokhoz jutnának el, akkor még jobban megdobhatják az ingatlanárakat, amelyek már most is száguldanak. Leegyszerűsítve, az ingatlanok annyival drágulnak majd, amennyivel több támogatás jut a családok többségéhez, így ők nem kerülnek közelebb a lakhatáshoz. Ez eléggé ördögi kör. További probléma, hogy az állam túlzottan a gyermekvállalás ösztönzésére koncentrál különböző pénzügyi juttatásokkal, és például nem figyel oda a munkaerőpiac rugalmasabbá és szülőbaráttá tételére. A 7 pont közül lényegében egy a nem pénzben adott „ajándék” a kormány részéről, a 21 ezer új bölcsődei férőhely ígérete 2022-ig. Ennél apróbb szépséghiba, hogy Novák Katalin, az Orbán-kormány család- és ifjúságügyi államtitkára már 2016 januárjában is arról beszélt, hogy 2018-ig 100 milliárd forintból hatvanezerre növelik a bölcsődei férőhelyek számát, ami máig nem történt meg, jelenleg 47 ezer férőhely van

De a legfontosabb probléma mégis az, hogy egyre kevesebb az olyan nő, aki egyáltalán fizikailag képes a gyerekszülésre. A grafikonból látszik, hogy 1979-ig haladta meg a születésszám Magyarországon a 160 ezret, ezt a korosztályt nevezik Ratkó-unokáknak, utána a születésszám két éven belül 130 ezer környékére esett és ott is maradt jó ideig. Azaz idén a Ratkó-unokák közül a legfiatalabbak is már 40 évesek, csak nagyon korlátozott számú gyermekre számíthatunk tőlük, miközben az utánuk következő női generáció száma évi 10-20 ezerrel kisebb. Az ő körükben olyan nagy mértékben kellene nőnie a termékenységnek ahhoz, hogy nőjön a születésszám, ami valószínűtlen. Ez a vonat már alighanem elment. És itt megint eljutunk oda, hogy mit csinált a kormány kilenc évig. Hagyta elmenni a vonatot.

A szerző a pozsonyi Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Magyar Fórum előkészítő bizottságának tagja

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program