Változik a tesztelési stratégia: a jövőben az aktivitások kockázata szerint végzik majd a teszteléseket
A jövőben a nagyon magas és magas kockázattal járó aktivitásokhoz kell majd tesztet csináltatniuk az embereknek.
A javuló járványhelyzetnek köszönhetően már csak néhány esetben van szükségünk negatív tesztre – például ha ünnepségre, estélyre vagy lagzira készülünk, továbbá a beltéri akvaparkokba és a sporteseményekre is kell.
A jelek szerint a néhány napos teszteléshez, ahogy azt eddig ismerhettük, akkor sem térnek majd vissza, ha netalán rosszabbodna a helyzet. Az egészségügyi minisztérium által tervezett új tesztelési stratégia azzal számol, hogy teszt már csak olyan aktivitásokhoz lesz szükséges, amelyek nagyobb kockázattal járnak.
Viszont a beoltottaknak, valamint azoknak, akik az elmúlt 180 napban estek át a koronavírus-fertőzésen, nem lesz szükségük tesztre.
A tesztelés működési elve a május közepén elfogadott Covid-automata része. A minisztérium viszont az automata elfogadásakor nem adott magyarázatot a tesztelés módjára, és azóta is várat magára. Elena Prokopová, a szakmai bizottság tagja az Aktuality.sk-nak elmagyarázta, a jövőben hogyan is fog működni a tesztelés.
A tesztelési stratégia lényege, hogy az aktivitásokat nagyon magas, magas, közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztják – a besorolástól függ majd, hogy az egyes aktivitáshoz kell-e teszt vagy sem.
Nagyon magas kockázatú besorolásba tartoznak például a zenei fesztiválok, a maratonok vagy a lagzik is, ezért a résztvevőknek szükségük lesz tesztre minden olyan fázisban, amelyekben ezek az események engedélyezettek.
A jelenlévők száma továbbra is a járványügyi helyzettől függ majd. Ha például valaki narancssárga fázisban szeretne zenei fesztivált szervezni a szabad ég alatt, akkor azon a szabályok szerint legfeljebb 500-an vehetnének részt, de mivel nagyon magas kockázatú aktivitásról van szó, mindenkinek szüksége lenne tesztre.
Az oltási stratégia megalkotói a magas kockázattal járó aktivitások közé sorolták például a kongresszusokat, a wellnesseket és a teremfocit. Ezekben csak a rózsaszíntől rosszabb fázisokban lesz szükség tesztre.
A közepes és alacsony kockázatú csoportokban viszont nem lesz szükség tesztre – így például a bevásárlóközpontokban történő vásárláshoz és a kültéri csapatsportokhoz sem kell majd.
Propoková szerint a nagyon magas kockázattal járó csoportba olyan aktivitások tartoznak, amely során sok ember gyűlik össze egy helyen, az emberek valamilyen okból nem viselhetnek szájmaszkot, énekelnek vagy fogyasztanak. Az alacsony kockázattal járó csoportba tartoznak azok az aktivitások, amelyek során az emberek ülnek, szájmaszkot viselhetnek, nem fogyasztanak, nem énekelnek és kiabálnak, valamint betartható köztük a kétméteres távolság.
Minden egyszeri aktivitásra – legyen szó fesztiválról, kongresszusról vagy lagziról – 72 óránál nem régebbi LAMP- vagy PCR-teszt kell majd. Jelenleg a 24 óránál nem régebbi antigén teszteket is elfogadják, de ezeket fokozatosan elhagyják majd. A gyakorlatban a tesztelés biztosítása úgy működhet, hogy például a szervező a koncert előtt megbíz egy vállalatot, amely közvetlenül az esemény előtt leteszteli a résztvevőket. A LAMP-tesztek eredményei néhány percen belül megszületnek – előnye, hogy pontosabbak, mint az antigéntesztek, illetve gyorsabban kimutatják az eredményt, mint a PCR-tesztek.
