Megosztás
Pénteken Vámbéry Ármin mellszobrának megkoszorúzásával, illetve a Vámbéry Földrajzverseny országos döntőjével és annak eredményhirdetésével véget értek a XXIV. Vámbéry Napok Dunaszerdahelyen.
Korábban:
Dunaszerdahelyen tüntették ki a német professzort, akinél mélyebben más nemigen foglalkozott Vámbéry Árminnal
Délelőtt a Csallóközi Múzeum galériatermében zajlott a földrajzverseny, melynek főszervezője a Katedra Polgári Társulás. A feladatokat Tóth Tibor, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola történelem- és földrajz szakos tanára állította össze, a versenyt pedig Domonkos Tímea, a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa vezette. A zsűri tagjai Nagy Iván múzeumigazgató, Csadi László, földrajz szakos tanár, Domonkos Tímea, a verseny moderátora, a Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatóhelyettese, Pintes Gábor, a Katedra Polgári Társulás elnöke és Tóth Tibor, a verseny szakmai felelőse voltak. A döntőben 10 alapiskola diákjai és felkészítő pedagógusai vettek részt.
Kora délután került sor Vámbéry Árminnak a Szent György templom tőszomszédságában lévő mellszobra megkoszorúzására, mely előtt Simon Szabolcs, Vámbéry PT alelnöke mondott beszédet. Ebben emlékeztetett arra, hogy "Vámbéry a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, akadémikus, a keleti nyelvek professzora, Arany János kiváló barátja, nagy utazó, orientalista".
"Önmagában talán ez a körülmény is elég lenne ahhoz, hogy évente megemlékezzünk róla. Az ő esetében viszont ennél jóval többről van szó. Említsük csak meg, hogy a 19. század talán legnagyobb nyelvészeti vitája, az ún. ugor-török háború az ő nevéhez is fűződik, ő volt egyik résztvevője, és igaz, vereséget szenvedett ebben a vitában, ez nem csökkenti a hírnevét. Ő a magyar-török rokonságot vallotta vitatársaival szemben, akik a magyar finnugor eredetét hirdették" – fejtette ki.
Vámbéry Szentgyörgyön (Svätý Jur) született, Dunaszerdahelyen nevelkedett, magát dunaszerdahelyinek vallja, később viszont utazni kezdett. Simon Szabolcs említést tett fiáról, Vámbéry Rusztemről is, aki egyetemi dékán, jogtudós, a Jogtudományi Közlöny c. folyóirat szerkesztője volt. "Gyakorló jogász is volt, aki ingyen védte például József Attilát, amikor 1924-ben megjelent A lázadó Krisztus c. verse, és perbe fogták istenkáromlás miatt" – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra is, hogy 1857-től öt éven keresztül Isztambulban élt, ahol megismerte az iszlám kultúrát, szokásokat, nyelvet. 1861 őszén indult útnak Ázsiába, hogy a magyarok nyomai után kutasson. Rasid Effendi néven, szunnita dervisnek öltözve indult el Isztambulból. Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő zarándokcsoporthoz. Velük átutazta Közép-Ázsia sivatagjait. (Forrás: Wikipédia)
"Ami miatt igazából most szükséges, hogy a Vámbéry életmű fontosságára irányítsuk a figyelmet, az talán az, hogy 1906-ban megjelent egy híres műve, A Nyugat kultúrája Keleten, amellyel kapcsolatban azt sugalmazta, hogy mi lehet a következménye a nyugati és a keleti kultúra ütközésének. Úgy gondolom, hogy ennél aktuálisabb kérdés napjainkban sincsen" – húzta alá Simon Szabolcs.
(SzT)