1
image827
Megosztás
Csallóközi lenyomatok XIII.
Az előző részek:
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
Kisváros a vidék közepén
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
Magyarország monographiája
Saul nagymagyari fiai
Maga alá temette a bedőlt fal
Felmetszette a hasát az öreg juhász
Ketten udvaroltak egy lánynak Móroczkarcsán
Az első szlovák lap Dunaszerdahelyen
A híres Kelet-kutatót 1865. január 14-én magánkihallgatáson fogadta III. Napoleon (Párizs, 1808.–London, 1873.). A korabeli magyar sajtóban Napóleon Lajos néven emlegetett uralkodó “nagy érdekkel tudakozódott hazánkfia tapasztalatai felől, s a dolgozóasztalára tett térképen nyomról nyomra kiséré a vonalat, melyet Vámbéry bejárt”. A találkozóról a Hazánk s a Külföld című szépirodalmi, ismeretterjesztő és társaséleti képes heti közlöny számolt be 1865. január 22-i számában. Melyből az is tudható, hogy “Eugénia császárné s a kis herceg, kiknek szintén bemutatták, több kérdést intéztek hozzá kalandjai tárgyában. Napóleon herceg is oly kitüntetéssel fogadta, mint előbb a császár, s beleegyezett, hogy munkájának Forgues által eszközölt jeles francia kiadását neki ajánlja.”
Irodalomtörténetünkre vonatkozó adatokat is közölt a fent idézett hetilap “első évi folyamának” 3. száma. Egyik előfizetője – a nevét nem ismerjük – összegyűjtötte Nyitra megye íróinak névsorát a legrégiebbektől a legújabbakig. Íme az érdekes lista: – a jezsuiták közül: Stankovits János (szül. 1581); Derekay György (1608); Tarnóczy István (1625); Bossányi Farkas (1669); Rajcsányi János (1671); Bednáry Mihály (1716); Kaprinay István (1717); Bertakovits József (1748); – a bencések közül: Trestyenszky Béla (1786); Czuczor Gergely (1800); Dezső Bernáth (1769); – a ferenciek közül: Kopcsányi Márton (1630); – a piaristák közül: Desericzky Imre (1726); Korecz Lőrinc (1805); Csanky Gábor (1737); Schuster Szilárd (1817); Tapolcsányi György (1713); – a világi papság közül Mosóczy Zakariás püspök (1542); Lépes Bálint püspök (1550); Jaklin Balázs püspök (1691); Gustinyi János püspök (1712); Wurum János és Roskoványi Ágoston püspökök; Klezsó József, a Családi Lapok szerkesztője; a Kürthön lakó plébános, az oszágos nevű István bácsi, vagyis Mayer István; – a világiak közül: gr. Gvadányi József; Szlavniczai Sándor; gr. Forgách Simon; Bottyán János, Rákóczi hadvezére; báró Mednyánszky Alajos (1784); Kossovich Károly elhunyt 1841-ben; Kelesényi József régész (1815); Nagy József; Láng Adolf természettudós; Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc; Szental György jogtudós; Battyányi Ferdinánd; Dedek Kreszcencius; Nehéz Károly és Sulyovszky Ignác novellista; – a művészek közül: Megyery Károly színész; Nyulassy Lajos, Balogh Lőrincz zenész.
Magyarországon 1865-ben 75 lap és időszaki folyóirat jelent meg magyar nyelven. Ezek közül 7 politikai napilap, 2 politikai hetilap, 14 vidéki lap (4 politikát is tartalmazott), 5 egyházi és iskolai, 5 encyclopaedikus képes lap, 17 különböző szaklap, 6 szépirodalmi, 3 humorisztikus, 4 vegyes tartalmú, 4 hirdetési lap és 8 havonként vagy nagyobb időközben megjelenő folyóirat.
Vajon a Csallóközbe eljutott-e bármelyik is a felsorolt lapok közül, és olvasói vajon kik lehettek?
Lelkes Vince