A várakozásokkal ellentétben brutálisan erős a rubel. Nem váltak be a szankciók?

2022. május 20. - 13:40 | Külföld

Az elemzők arra számítottak, hogy Oroszország nemzetközi elszigetelése miatt gyengülni fog a rubel. Ugyan a szankciók bevezetését követően ez be is következett, most viszont pont az ellenkezője történik – írja a SME.

A várakozásokkal ellentétben brutálisan erős a rubel. Nem váltak be a szankciók?
Fotó: TASR

A háború kitörése előtt 85 rubelt adtak 1 euróért, ezt viszont az ukrajnai incidens rekordnak számító 144-150 rubelre csökkentette. Most viszont az a helyzet állt elő, hogy az elmúlt öt évben most a legerősebb a rubel az euróval szemben – jelenleg 65 rubelt adnak 1 euróért, ezzel idén a leggyorsabban erősödő pénznem.

Az oroszoknak ezt többféle lépéssel sikerült elérniük. Az első az volt, hogy márciusban drasztikusan emelték a kamatlábakat, mégpedig 9,5 százalékról 20-ra. Második lépésként az orosz pénznemmel manipuláltak, majd elnyomták a szabad piacot. Az orosz kormány a központi bankkal együttműködve már az invázió első napjaiban arra utasította az orosz vállalatokat, amelyek külföldre exportálnak, hogy a rubel zuhanása miatt bevételük 80 százalékát devizában adják el. Ezekért kötelezően rubelt kell vásárolni, ami mesterségesen felpörgeti a valuta iránti keresletet, ezáltal pedig a rubel erősödik.

Így működik az orosz gáz vásárlása is. Szlovákia euróban fizette ki a számlákat a Gazprombanknak, annak pedig ezt kötelezően át kell konvertálnia rubelre. A beszállítónak, tehát a Gazpromnak végeredményben így rubelben érkezik az összeg.

Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz jegybank nem közölt adatokat a tőke ki- és beáramlásáról, ezen a héten viszont hatalmas kereskedelmi többlettel dicsekedett el. Ha a kereskedelmi többlet pluszban van, azt jelenti, hogy az export magasabb volt, mint az import. Ha negatív, akkor az ország több árut szállított be, mint ki. Az oroszok szerint a külkereskedelmi többletük 1994 óta a legmagasabb – míg egy évvel ezelőtt 27,5 milliárd dollár volt, ez most eléri a 96 milliárdot.

Minderre egyszerű a magyarázat: Nyugat nem szállít több árut Oroszországba, ezek mennyisége így 70-80 százalékkal csökkent. Másrészről viszont a világ nem tudott megszabadulni az orosz energiaforrásoktól való függőségtől – Oroszország így nagyobb mértékű exportot ért el. Az Európai Unió 2027-ig akar függetlenné válni az orosz fosszilis tüzelőanyag-beszállítástól. Oroszország a Nyugat képében jelentős befektetőt veszthet, de már jelezte, hogy nyitni szeretne India és Kína felé, amivel legalább részben csökkentené az európai piac kiesését.

Első ránézésre tehát Oroszország nyerésre áll a statisztikákban, de nyomatékosítani kell, hogy az orosz gazdaság nem önellátó, és a külkereskedelem korlátozása árt neki. Scott Johnson közgazdász a Bloomberg ügynökségnek elmondta, hogy a külföldről származó fogyasztói cikkek és kulcsfontosságú termelői berendezések hiánya aláássa az életszínvonalat, emellett az infláció növekedéséhez és a termelés korlátozásához vezet majd.


(SME)