A vártnál keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne

A kutatók várakozásaival ellentétben semmiféle nagyobb mennyiségben felgyülemlett finom anyagot nem talált az űrmodul a Földtől mintegy 300 kilométerre lévő Ryugu felszínén. Ennek okát még vizsgálni fogják az elkövetkező hetekben, mert a kozmikus erózió miatt elvileg kellene lennie pornak – hangzott el a DLR német űrkutatási hivatal pénteki berlini sajtótájékoztatóján.

A közlés szerint mindenfelé kősziklák és gömbölyű kövek láthatók, de egyelőre nem tudják, hogy ezek mennyire szilárd anyagból vannak.

A 30-szor 30-szor 20 centiméteres kutatórobot október 3-án, 51 méteres magasságból hullott alá az aszteroidára a Hajabusza-2 japán űrszondáról. Egy újszerű lendítőkar segítségével a Mascot szökdécselve változtatta helyét, az ugrások magassága elérte az 1 métert is a hazaküldött adatokból ítélve.

A leszállóegység teljesítménye minden várakozást felülmúlt, a mérési adatok pedig meglepetést okoztak, főleg ami a por hiányát illeti – mondta Pascale Ehrenfreund, a DLR elnöke.

Az adatok első értékeléséből a kutatók arra jutottak, hogy a Naprendszer keletkezésének első 100 millió évéből származó fekete kőzet állaga a barnaszénéhez hasonló, vagyis a kisbolygó lényegesen keményebb és érdesebb anyagból van, mint azt feltételezték. "Ez némi fejtörést okoz a kutatóknak" – hangzott el.

A Mascot eredményei alapján a tervezettnél nehezebb lesz a landolás a Hajabusza-2 számára. A szeptember 21-én a kisbolygóra helyezett két kutatórobot (rover) és a Mascot után – a tervek szerint – maga az anyaszonda is leszáll az aszteroidára, hogy kőzetmintákat gyűjtsön és hozzon a Földre, az októberre tervezett landolást azonban a japán űrkutatási hivatal egyelőre elhalasztotta, mert a sziklás felszín miatt nehéz megfelelő leszállóhelyet találni számára.

A tudósok azért kutatják a kisbolygót, hogy többet tudjanak meg a Naprendszer keletkezéséről, és információkat gyűjtsenek egy esetleges aszteroidaelhárító rendszer kiépítéséhez.

MTI