Vasárnap tartják az előrehozott államfő- és parlamenti választást Törökországban

A szavazásra jogosultak helyi idő szerint reggel 8 órától délután 17 óráig járulhatnak az urnákhoz.

Az államfőválasztáson hat jelölt indul, a parlamentin nyolc párt és a néhányuk által alkotott, két ellentétes pártszövetség.

A Legfőbb Választási Tanács (YSK) első részeredményei helyi idő szerint este 18 órától várhatók.

A török hatóságok összesen 59 millió 391 ezer 328 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 56 millió 342 ezer 263-at belföldön, 3 millió 49 ezer 65-öt pedig külföldön.

Tavaly április 16-án a törökök népszavazáson döntöttek a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről. Az alkotmánymódosítás eredetileg a 2019. november 3-ára tervezett elnök- és parlamenti választással lépett volna életbe, de Recep Tayyip Erdogan államfő április 18-án bejelentette, hogy előrehozza azt idén június 24-ére.

Erdogan azzal indokolta a lépést, hogy "a döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében egyre sürgősebbé vált az átállás az új rendszerre". Az ellenzék úgy látta, hogy főként a gazdasági nehézségek és a kisebb politikai pártok térnyerése áll a változtatás hátterében.

Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. Az elnököt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer öt évre.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet.

Erdogannak az államfőválasztáson a fő riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke. Két további jelölt a kevésbé esélyesek közé tartozik.

A közvélemény-kutató cégek elég eltérő eredményeket vetítenek előre. Erre példa a Konda, valamint a Sonar kedden közzétett legutóbbi felmérése is.

Az államfőválasztáson, ahol a sikeres első fordulóhoz az egyik jelöltnek legalább 50 százalékot kell szereznie, a Konda szerint Erdogan 51,4 százalékkal nyer. Őt Ince követi 23,9, Aksener 12,3 és Demirtas 9,6 százalékkal. A Sonar ellenben úgy látja, hogy az államfőválasztás vasárnap nem dől el, mivel Erdogan csak 48,3 százalékat kap. Ince 31,4, Aksener 9,5, Demirtas pedig 8,2 százalékkal végez az első fordulóban.

A parlamenti választáson a Konda szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) alkotta pártszövetség 54 százalékkal parlamenti többséghez jut. A CHP-ből, a Jó Pártból és az iszlamista Aranykor Pártjából (SP) álló ellenzéki pártszövetség 31,5 százalékot szerez. A kurdbarát HDP-re vonatkozóan a Konda külön adatot nem közölt. A Sonar mérése alapján az AKP-MHP csak 49,3 százalékot kap, míg az ellenzéki szövetség 39,5 százalékot ér el. A HDP-t a Sonar éppen a parlamenti küszöbre, 10 százalékra jósolja.

Az államfőválasztás esetleges második fordulójára július 8-án kerül sor, de akkor már csak az első két helyezett között. A parlamenti választás egyfordulós.

Erdogan a kampányban kijelentette: Törökország a térség legfontosabb hatalmává válik, amelyben a törvényhozás még megbecsültebb, a végrehajtó hatalom még erősebb, az igazságszolgáltatás pedig még függetlenebb lesz. Egyúttal stabilitást, gazdasági fejlődést, a terrorszervezetek elleni harc folytatását, társadalmi felzárkóztatást, vallás- és ideológiai szabadságot ígért, illetve a nők elleni erőszak felszámolását.

Ince a társadalmi széthúzás ellen szólalt fel. Hangsúlyozta: eltörölné a rendkívüli állapotot, autonómmá tenné a központi bankot, és lendületet adna az európai uniós kapcsolatoknak. Átcsoportosítva az állami kiadásokat megemelné a minimálbért és a nyugdíjat, az új technológiákra összpontosítva modernizálná az oktatást. Az egyik kampányrendezvényén Ince a pódiumon még biciklizett is, közölve: olyan államfő lenne, aki testőröktől mentesen közlekedik az utcán.

Aksener visszatérne a parlamentáris kormányformához, továbbá új alkotmányt, szólás- és véleményszabadságot, jogi egyenlőséget ígért. A Jó Párt elnöke szabaddá tenné az internetet és 5 százalékra csökkentené a parlamenti küszöböt.

Demirtas, aki terrorszervezet irányításának vádjával börtönben ül, egyszemélyes uralom kialakulására figyelmeztetett. A kurdbarát politikus a választókat ügyvédein keresztül tudta elérni. Június 17-én a törvény által előírt tízperces kampánybeszédét az állami televízió a börtönből közvetítette.

Az ellenzék a kampányban többször élesen bírálta az államfőjelöltek médiamegjelenésének arányát. A médiahatóság két CHP-s tagja június elején azt kifogásolta, hogy május 14. és május 30. között az állami televízió csatornáin Erdogan csaknem 68 órát szerepelt, míg Ince valamivel kevesebb mint 7 órát, Aksener mintegy 13 percet, Demirtas pedig egyáltalán nem volt látható.

(MTI)