A bajorok a hátralévő időben szervezett védekezéssel őrizték meg minimális előnyüket.
Összefogott hát a zsugorodó SDKÚ, a széthulló KDH és a (kit is?) összekötő Híd: egyesülnek egy népi platformban.
Lehetetlen nem észrevenni, hogy a Selye János Egyetem esetleges leminősítésének híre mennyire felzavarta a hazai magyar politikai kedélyeket, s hány politikusnak szolgáltat az uborkaszezon kezdetén sajnos hálás témát.
A callcentrum a robotmondat elején aszongya, olyan fontos vagyok nekik, hogy mindenképpen maradjak vonalban, a végén meg, hogy hívjak máskor, mert senki sem ér rá.
Úgy is lehet értelmezni az arany ejtőernyők kérdését, hogy azok tulajdonképpen elválaszthatatlanok a tömegeket foglalkoztató, kiszolgáltatott, de évtizedek óta a fontossági hierarchia legvégén vérző aranyérként vonszolt „nemzetgazdasági” ágazatoktól.
Nem tudom, hány olyan ember van, aki mazochizmusból ne számolná át saját bérére azt az összeget, amelyet a Szlovák Posta leköszönő igazgatónője kap(na?) egyfelől végkielégítés, prémium, másfelől (innen!) nézve pedig össznépi szopi gyanánt.
A hatalom szívózik. Mindig. Ha benne ülnek a magyarok, ha nem. Most éppen nem. Most jobban szívózik. Nagy halakkal erősebben, kicsikkel csak „becsületből”.
A pártelnöknek (már végzettsége által is) tisztában kell lennie azzal, hogy kijelentése nagyjából egyet jelent a „kommunisták alatt jobb volt” jellegű hazugságokkal.
Képesek voltak megmutatni a nagyvilág színe előtt: ...nem kell ahhoz ártani más nemzeteknek, hogy az embert eltölthesse és feltölthesse a nemzeti büszkeség. Mi, szlovákiai kisebbségek ezen a hokivébén talán ennyit nyertünk.
Megegyezés nélkül bedobták: legyen kevesebb honatya – annyival is több lesz a munkanélküli, mert mire valók ezek...
Gondoljuk végig, hogy vajon a szlovák államelnök Kukorica Jancsi helyében Petőfi művének egyes helyszínein és erkölcsöt, férfiembert próbáló helyzeteiben miként viselkedne.
Baszhatom ezt a hónapot, el fog kellenem adni a másik gitárt is. Válságban, áron alul. Nem számít, hogy 14 évig spóroltam rá. Úgysincs időm játszani rajta, aztán meg majd pengethetem a tökömet...
„...Az ember nem kommunista, a kommunista nem ember” - írja Esterházy Péter a Harmonia caelestisben (Magvető, Bp. 2001, 380).
Nem tudom, láttak-e idevágó kommersz akciófilmeket a jobbosok, de bárki megmondhatja nekik, nem érdemes a múmiákat – s így a politikai hullákat sem – életre kelteni, mert abból mindig ménkű nagy kurnyavica kerekedik.
A Fővárosi Közgyűlés Budapesten gyönyörűen (otrombán) illusztrálja, miként épül be a magyar társadalomba, annak felülről lefelé építkező (normális helyeken, ugyebár fordítva van) rendszerébe a hatalom mocska.
Nem Orbán, Kövér vagy Semjén szánalmas nemzetárulózása minősít majd egykor, hanem a nemzet.
Attól tartok, az új szlovák oktatási miniszteri székbe került személy folyamatosan fog ellátni témával engem, a publicistát, de a szülői, tanulói és pedagógusi „közbeszédet” is...
Ha én párt lennék, fölöttébb örülnék az oktalan rágalmaknak, mert azokra ráharap a sajtó, s egy csomó mediális térhez jutnék ennek kapcsán.
Sem a Fidesztől, sem pedig a nemzet számos tagjától nem érdemes sajnos elvárni az alakzatokban, trópusokban történő gondolkodást még a köznyelvi képek esetében sem, a kifejezetten metaforikus szövegértést meg aztán végképpen nem varrhatjuk a nyakukba.
Hol van még az új kormány hivatalba lépésének századik napja? Messze. Ám az irány és a gondolkodásmód már most világos. Lehet sztrájkolni, morogni és külföldre menekülni.
Hallunk, látunk (olvasunk) ma szlovákiai magyar embereket zsidózni, cigányozni, tótozni, oláhozni, buzizni? Igen.
Ezek után kussolni, az már nem cinkosság, hanem bűn! Ezek után nem cselekedni, az bűn!
Ha a világ gyűlölködő csőcseléke egyesülni látszik, akkor a magyar csőcselék (és ez minden ellenkező látszat dacára egyáltalán nem nemzetegyesítés!!!) mára a határokon átnyúlva egyesült.
Fölöttébb érdekes, hogy amerre egy / a Békemenet simán haladhat, s nem probléma biztosítani azt, sem a közlekedést, arra a Meleg Méltóság Menete simán nem haladhat, s probléma biztosítani a közlekedést...
Alighanem „világnézet” kérdése lett, ki hogyan képzeli el a határon túli magyarság megmaradásának „garanciáit”. Sajnos csakis idézőjelben van egyáltalán értelme a szónak.
Avagy megfelelő kezekben a köpőcsésze is elsülhet...
A bajorok a hátralévő időben szervezett védekezéssel őrizték meg minimális előnyüket.
6600 darab aranyrudat és jelentős összegű készpénzt loptak el az elkövetők.
Már működik az új közvilágítás a parkerdőben.
A kitörés százszor erősebb volt, mint bármi más, amit eddig rögzítettek.
Sűrű lesz a programja a jelenlévő politikusoknak.