Csak teát és kávét ivott, vitaminokat fogyasztott a diétája alatt.
Én ugyan egészen másként képzelem el a szlovákiai magyar elektronikus sajtót, mint amilyen az ma, de nyilván nekem sem lehet mindenben igazam.
Leszedette Pesten az „illetékes” kerületi önkormányzat Németh Ilona „szlovákiai magyar” képzőművész public-art kérdező tábláit. Mégpedig a lakosság felháborodása miatt. Na... és itt most egy meglepetést kifejező vulgarizmus következhetne... de én most inkább nem leszek vulgárisabb, mint az önkormányzat.
Nagyszombatban a hétvégén a városi stadion közelében egy falfirkász orrát a rendőrök állítólag véletlenül szétverték. A szóvivő szerint az egyik rendőr megcsúszott, ráesett a fiúra, akinek megsérült az orra. Most függetlenül attól, hogy a srácnak volt engedélye, s nem rongált sem köz-, sem magánvagyont: mekkora volt a graffitis és mekkora a rendőr bácsi? Merthogy ráesett. Én, ha rendőr lennék – de nem lennék – bizonyára nem lennék képes ráesni valakinek az ugyebár fejmagasságban található orrára, hacsak az előtte le nem ül, guggol vagy fekszik a földre, esetleg nem fejjel lefelé festi a falat. Vagy ha én fel nem állok valami magas, pl. létrának látszó tárgyra. De ő miért ülne, feküdne, én meg miért másznék magasba? Hogy ráeshessek?
Hát kérem, van az úgy, hogy az ember emésztése leáll, a falatok megkeményednek a savhiányos környezetben, fel is puffadunk néha, minden a torkunkban van. Rossz érzés. bármit teszünk, se szelek, se böff. Elakadt. Bevehetünk gyógyszert, sétálgathatunk, feltámogathatjuk a fejünket négy párnával, hogy legalább a gravitáció segítségünkre legyen, akkor is csak az idő dönti el, mi lesz. Az ilyenkor rendkívül lassan múló időnek pedig csupán két választása van. Vagy elindul az emésztés, s a szervezetünk apró, végtelenül hosszúra nyúló lépésekkel feldolgozza, amivel megterheltük, vagy pedig kiveti magából. Az emberek általában nem szoktak dicsekedni emésztési zavaraikkal, csupán akkor kerül szóba ez a kényes, sokszor gyomorforgató téma, ha valaki társaságban lesz rosszul, s nem igazán lehet ignorálni a problémát.
Amikor Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter arra szólítja fel a szerzőket, fordítókat és egy kiadót, hogy tankönyvekben a földrajzi neveket csak szlovákul tüntessék föl, valószínűleg több hazai és / vagy nemzetközi jogszabályt is áthág. Ilyen lehet a mindenki által másképpen interpretált (mert különbözőképpen interpretálható, következésképpen használhatatlan, tehát oka fogyott és filológiai szempontból céltalan) kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény és pl. az Európai charta.
Elemzők szerint Orbán Fidesze az új európai jobbos irányhoz való csatlakozási óhaját deklarálja. Az „új” – reklámhúzásnak elég ósdi jelző – stratégiát a Merkel és a Sárközy vezette országok jelzik. Az állam szerepének megerősítésével teszik sikeressé politikájukat, s országukat.
Hogy az utóbbi hetekben az MKP – akarva vagy akaratlanul – sokszor adott lovat a Szlovák Nemzeti Párt alá, az nem képezheti nagyobb vita tárgyát. Csáky Pál pártelnökként valamilyen szinten felelős is ezért, sem a magyar, sem a szlovák média nem kímélte, amikor rászolgált a kritikára.
Petőcz Kálmán Kisebbségi (nemzet)stratégiák címmel közöl cikket az Új Szó szept. 22-i Szalonjában.
„Egy kormányrendelet azonnali hatállyal betiltotta az elefántok, orrszarvúk és a főemlősök cirkuszi szerepeltetését, és a jövőben egyetlen, 2007. szeptember 28-a után befogott vadállat sem léphet fel magyar porondon” – írja a FigyelőNet. Az új magyar kormányrendelet állítólag Európának is példát mutathat, az állatok fokozatos kiszorítása a manézsból nemzetközi tendencia.
Jön a biometrikus adatokat tartalmazó processzort „rejtő” új szlovák útlevél. Állítólag nehezebb lesz hamisítani, és könnyebb lesz vele az USA-ba utazni.
Egy bizonyos szívsebész professzor egy bizonyos pécsi rendszerváltó (?) nagygyűlésen vagy micsodán a magyarokhoz – tehát hozzám is – szólva olyasmit mondott, hogy ne csüggedjünk, mert már dereng a szabadság hajnala. Mindjárt ki is néztem az ablakon, nem dereng. Dél volt, hála istenkének sütött a nap. Gondoltam, majd holnap dereng. Persze, lehetett ez költői kép is, csak nemtom, a szívsebész professzor miért használ ilyen, már a romantikában is elcsépelt, mára pedig teljesen agyonvert szólamokat, amilyenekkel ma nem csak a költészetben, hanem lassan a meteorológiában is gyalázat előhozakodni.
Dobroslav Trnka főügyész azzal, hogy a Malina-ügyben bizonyos hibákról, elégtelenségekről szólt, menthetetlenül elindított egy precedens értékű, mi több, talán az egész hazai igazságszolgáltatást majd úgy általában minősítő folyamatot. Ha ugyanis egy főügyész mond valamit, annak más a súlya, mintha Okoska Zöldi vizsla tizedes jelentene ki valamit, bármit.
Az okosok évek óta vitatkoznak, kell-e és mikor és mennyiért autópálya, illetve „déli gyorsforgalmi út” Pozsony és Kelet-Szlovákiai közé. Addig-addig vitatkoznak, amíg nem lesz belőle még évtizedekig semmi.
Szeptember hetedikén este a Hír tv riportja megszólaltatta a Magyar Gárda tagjait. A nyilatkozók elítélték az extrémizmust, a fasizmust, a kisebbségek üldözését, egyikük félig nemzetiséginek is vallotta magát. Első látásra békeszerető, nemzeti érzelmű egyetemisták, fiatalok ők. A riporter temetőtakarítás közben (egyenruhában takarítottak!) kapta őket lencse- és mikrofonvégre.
Hála istennek csak majdnem, de mégsem egészen mindenható kormányunk rendezni akarja a buszok állapotát, valamint megelőzni a hriňováihoz hasonló baleseteket.
Régen rossz a sajtószabadságra nézve, ha valaki hatalmi pozíciójából próbálja korlátozni a médiát. Igen, a lapok és a tollforgatók egy része tud méltatlanul és etikátlanul viselkedni, s ezért sok becsületes szakmabeli szégyenérzete is felébred.
A napokban abortuszellenes óriásplakátok jelentek meg Szlovákia közterein. Hogy ízléses-e tíz-tizenegy hetes, feldarabolt magzatokat véresen, széttrancsírozva egy-egy emberi tenyérre helyezve plakáton totális közszemlére tenni (miközben álszent módon a tévében kirakjuk a 16-os karikákat...), arról most nem nyitnék vitát, mindenesetre sokkoló a dolog. Vagyis hatásos.
Mindig hosszú ú-val úúúútálom, hogy mindig igazam van... (elnézést a szerénytelenségért...) Hetek-hónapok óta publikálom folyamatosan az újságírók elleni erőszakkal kapcsolatos cikkeimet, s most bejött, amit jósoltam. A francba! A Plus 7 dní riporterére rágyújtották a házat.
A következő években a Kerékpáros Magyarország Programra uniós forrásból 56 milliárd forintot költ majd el Magyarország – jelentették az SZDSZ-es kormánytagok, miközben (s előtte, utána) bringára pattantak és amennyire a közlekedés engedte, elviharzottak. Szép látvány volt...
Olvasom a neten, hogy: „Pornólapok képeiből készített portrét az amerikai elnökről egy brit képzőművész. A republikánusok szerint az alkotás visszataszító.” Megnéztem a képet, s jót röhögtem.
Áll a bál a magyar(országi) orvosok körül, akiknek jó része főbenjáró bűnt követett el: a szabályokkal ellentétben nem a legolcsóbb gyógyszert (ami néha csak gyógyszar...) írta föl a betegnek. Miért kell, hogy ez minket, északi szomszédokat érdekeljen? Egyrészt azért, mert ha az ember fia mint biztosított uniós tag ellátogat Magyarországra, s e tag például eltöri valamely tagját, akkor ott ugyebár ellátják és fájdalomcsillapítót írnak fel neki.
Bemegy a parlamentbe egy gyermekcsoport, s amikor eljön a kérdezés ideje (hadd kedveskedjenek, bájologjanak velük kissé a politikusok, PR szempontból az nagyon kell...), valamelyik kiránduló lurkó nekiszegezi a kérdést Szlovákia belügyminiszterének: Hány főosztálya is van minisztériumának? Mire az önmagán nevetve bevallja, nem tudja.
Amikor a gengszterváltás után állam bácsi lehetővé tette a katonai szolgálat helyett polgári (civil) szolgálat letöltését, semmivel sem tudták elrontani az örömöm. Függetlenül attól, hogy a vonatkozó törvények rosszak voltak, s minden katonai szolgálatot megtagadó suhancot a nemzet és az ország ellenségének tekintettek, a szolgálat idejét a rendes másfélszeresére növelték, letiltották a szolgálat végzése közbeni más jövedelmeket stb., országunk óriási lépést tett a demokrácia felé.
Én, Ardamica Zorán, a Szlovák Újságírók Szindikátusának rendes tagja, egyebek mellett publicista, vagyis a sajtóhoz tartozó személy vagyok.
Úgy tűnik, Szlovákiában a dögunalmas sajtótájékoztatók ideje lejárt. A kormány elnöke olyan kackiásan-fickósan aprította minapi jelenésén a sajtó képviselőit, ahogyan kultúrállamban tán még senki.
Csak teát és kávét ivott, vitaminokat fogyasztott a diétája alatt.
A Smer oligarcháját korrupcióval vádolják, és Al Caponét is adócsalás miatt sittelték le.
A sofőr szándékosan hajtott neki az épületnek, de az indítékot még nem tudják.
Az Európai Bizottság szerdán Csehország és Szlovákia kérvényét hagyta jóvá.
Az eseménynek március folyamán, Brüsszelben adnának otthont.