Megosztás
A Magyarázat mindenre című film, Reisz Gábor alkotása nyerte a legjobb film díját a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Horizontok nevű szekciójában - közölte a forgalmazó Cirko Film szombat este az MTI-vel.
A közleményben azt írták, a díjat a fesztivál záróceremóniáján a Lidón vette át a rendező, akinek ez a harmadik nagyjátékfilmje. A forgalmazó szerint a film velencei fogadtatása egyöntetűen pozitív volt. A Magyarázat mindenre, amely bemutatja egy kettévált ország hangulatát a mindennapokon keresztül, megnyerte a velencei filmfesztivál Orizzonti szekció fődíját. A díjat a rendező, Reisz Gábor személyesen vette át a fesztivál záróünnepségén, szeptember 9-én.
A Magyarázat mindenre egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról – írta a Cirko Film.
A főbb szerepekben Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Hatházi Rebeka, Sodró Eliza, Kizlinger Lilla és Urbanovits Krisztina láthatók – olvasható a közleményben.
A film rendezője és forgatókönyvírója Reisz Gábor, a társforgatókönyvíró Schulze Éva. A producer Berkes Júlia, a szlovákiai koproducer Prikler Mátyás (MPhilms), az executive producerek pedig Petrányi Viktória, Gyárfás Eszter és Sós Judit. Az operatőr Becsey Kristóf, a vágó Gorácz Vanda és Reisz Gábor.
A film a Proton Cinema és az MPhilms gyártásában készült az AVF – Szlovák Audiovizuális Alap támogatásával. Október 5-én kerül a magyar mozikba, de szeptember 22-től premier előtti vetítéseken is látható. A szlovákiai mozikban 2024 tavaszán lesz bemutatva. A film szlovákiai forgalmazója a Filmtopia.
„Büszke vagyok arra, hogy az MPhilms és ezáltal Szlovákiai is koproducere lett ennek a filmnek. Reisz Gábor nagyon kritikusan, de ugyanakkor empatikusan ábrázolja a ketté szakadt magyar társadalmat. Remélem, hogy Szlovákiában nem fogunk eljutni a kettészakadtság erre a szintjére. Az egy külön paradoxon, hogy az egyetlen filmalap amely ezt a filmet tamogatta a szlovákiai Audiovizuális Alap, mert ez a film nem volt Magyarországon ilyen formában támogatva,“ mondja Prikler Mátyás, a film szlovákiai koproducere.
-
Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes.
-
"A két részre szakadás nemcsak a parlamentben, hanem a mindennapi emberi kapcsolatokban, az utcán is érezhetően jelen van évek óta. Ennek a konfliktusnak számomra az egyik legkifejezőbb példája a kokárdaviselés. Magyarország egyik prominens ünnepén, az 1848-as szabadságharc évfordulóján szokás nemzeti színű kokárdát viselni, és ennek megítélése szintén politikai kérdés lett: a nemzeti oldal pártrendezvényeken és demonstrációkon kitűzött kokárdái miatt a szimbólum jelentése az elmúlt 20 évben nagyon megváltozott: míg régen a magyar függetlenséget, az országhoz való tartozást jelentette, ma már a pártkommunikáció szerint aki felveszi, nemzeti, aki nem, az nemzetellenes. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy nincsen olyan ártatlannak induló baráti vagy családi beszélgetés, ahol egy lépcső után ne jutnánk el oda, ki hova tartozik, emiatt egyre kevésbé kíváncsiak az emberek egymás véleményére, egyre kevésbé hallgatják meg a másikat."
„Hosszú idő óta érzem fojtogatónak a két részre szakadt ország légkörét, amiben élek, és ami áthatja a mindennapokat. 2021-ben, a Színház- és Filmművészeti Egyetem felülről, államilag irányított teljes átszervezésekor az intézmény elveszítette az autonómiáját, ezzel akkor a tanárok és diákok egyaránt nem értettek egyet. A fiatalok – egyéb eszköz híján – blokád alá vették az egyetemet, és az események rövid időn belül pártpolitikai irányt vettek, holott a céljuk csak az volt, hogy szabad oktatásban részesülhessenek. Egykori hallgatóként és filmkészítőként én is kiálltam mellettük, és egy demonstrációról hazafelé megfogalmazódott bennem, hogy beszélnünk kell a minket körülvevő helyzetről, és úgy gondolom, hogy ennek minden művészet, így a film is eszköze kell, hogy legyen. Ez indította el bennem a Magyarázat mindenre alapötletét,“ mondja Reisz Gábor, a film rendezője.
Ezek voltak a Magyarázat mindenre megírásának kiindulópontjai, melyeket Reisz a volt tanárával, Schulze Éva forgatókönyvíróval kezdte el fejleszteni 2021 végén. Az írás alatt fontos szempont volt, hogy megértsék és bemutassák mindkét oldal szándékait és elveszettségét. A korábbi pályázataikat – sok más sikeres és tehetséges filmessel együtt – elutasította a Nemzeti Filmintézet, ezért a filmet Reisz állandó alkotótársával, Berkes Juli producerrel nagyon kis költségvetéssel, egy nagyon fiatal, sok esetben pályakezdő, de annál lelkesebb emberekből álló 17 fős csapattal, baráti és családi szívességek segítségével forgatták le 20 nap alatt.
(MPhilms/MTI)