Véres pénzek: Magyarország még makacskodik, megosztott az EU, mit tegyen az oroszok kőolajával

2022. május 2. - 20:02 | Külföld

Az EU megosztott abban a kérdésben, hogy bojkottálja-e az orosz olajimportot vagy sem. Az energiaügyi miniszterek most Brüsszelben tanácskoznak, hogy megvitassák, hogyan csökkentheti az unió a függőségét az orosz fosszilis energiaforrásoktól. Magyarországnak a reszicsökkentés mindennél fontosabbnak tűnik, Budapestről mint az EU közös fellépésének akadályáról beszélnek.

Véres pénzek: Magyarország még makacskodik, megosztott az EU, mit tegyen az oroszok kőolajával

Németország hétfőn elmozdult az óvatosabb hozzáállástól, és Berlin azt jelezte, hogy kész lenne támogatni az olajembargót, de még mindig nincs megállapodás, hiszen Magyarország ma is egyértelművé tette, hogy továbbra is ellenzi ezt a lépést.

Egy elemzés szerint az EU több mint 48 milliárd eurót költött orosz energiahordozókra a február 24-i invázió óta. A múlt hónapban az EU egyik vezető diplomatája rámutatott, hogy mivel 1 milliárd eurót fizetnek ki a tagállamok naponta Oroszországnak, ezért az már a 35-szöröse annak az összegnek, amelyet Brüsszel eddig adományozott Ukrajnának a vele szembeni agresszió elleni védekezésre. Az EU aggódik amiatt, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége akaratlanul is segít a Kremlt az ukrajnai inváziója finanszírozásában, mivel a befizetések jelentős része adó formájában az orosz kormány pénztárcájában köt ki. 2021-ben a Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint

az olajból és gázból származó bevétel Oroszország szövetségi költségvetésének 45%-át tette ki.

A tagállamok már megállapodtak abban, hogy nyárra megválnak az orosz széntől, de a kőolaj keményebb kérdés, a gázról nem is beszélve.

Míg Lengyelország és a balti államok cselekvésre ösztönzik a többieket, Németországot eddig többen azzal vádolták, hogy ellenáll ennek a törekvésnek. Mára megváltozott a helyzet és Olaf Scholz kancellár kormánya fokozott hajlandóságot mutat arra, hogy kövesse a lengyel hozzáállást. Ebben a kérdésben mostanra már szinte csak Magyarországot tekintik az egységes fellépés kerékkötőnek. Az ország erősen függ az orosz szállítmányoktól, miközben a hónap elején újraválasztott magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kormánya határozottan ellenzi a szankciókat. A Brüsszellel gyakran szembeforduló Budapest nyilatozatait ezen a héten ezért is követik majd nagy figyelemmel.

A unió azonban tudja, hogy nem számíthat Oroszországra, amit a Gazprom azon döntése is bizonyít, hogy lekapcsolja Lengyelországot és Bulgáriát a gázellátásról. És ott van a már említett morális dilemma is.

A Moszkvának az energiaimportért naponta kifizetett egymilliárd euró sokak számára véres pénznek számít.

Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Németország kész támogatni az orosz kőolaj bojkottját akkor, ha azt megfelelően előkészítik, és figyelembe veszik azon uniós országok érdekeit, amelyek jelentősebb mértékben függnek az orosz szállításoktól. Elmondta: nem szabad hagyni, hogy az uniós lépések kontrollálhatatlan gazdasági helyzethez vezessenek.

"Németország nagy előrelépést tett a szén és az olaj függetlenítésének terén, és jó úton halad, hogy ugyanezt tegye a gáz esetében is. Más országoknak valamivel több időre van szükségük" - jelentette ki.

Az energiaügyi miniszterek EU-tanácsának rendkívüli ülésére azért kerül sor hétfőn, mert a Gazprom orosz olajvállalat úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti a gázszállítást az egyes tagállamokkal kötött szerződései alapján. A tanácskozás célja, hogy a szakminiszterek áttekintsék az ellátásbiztonság, a gáztranzit és a gázkészletekkel való gazdálkodás terén lehetséges további intézkedéseket, különös tekintettel az elkövetkező hetekre és hónapokra.

Közben az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármelyik európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre - közölte hétfőn Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos.

Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozására érkezve Simson elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete, miszerint április 1-jétől a külföldi vevőknek rubellel kell fizetniük az orosz gázért, "az EU megosztására tett újabb kísérlet, amelyre egységben és szolidaritásban kell az uniónak reagálnia". Mint mondta, Lengyelországot és Bulgáriát, azt a két tagországot, amelyektől Moszkva megtagadta a gázszállítást, mert nem hajlandóak rubelben fizetni, a tagállamok a gáz átirányításával támogatják.

Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott: Lengyelország készen áll arra, hogy teljes mértékben függetlenedjen az orosz kőolajtól, és hajlandó támogatni más országokat abban, hogy csökkentsék Oroszországból származó ellátásukat fosszilis tüzelőanyagból. Moskwa elmondta: Lengyelország "azonnali és abszolút szükségszerű" szankciókat sürget az orosz olajra és a gázra vonatkozóan. "Oroszország elzárta előlünk a földgázt, de teljes biztonságban vagyunk. Ambiciózus tervet hajtottunk végre, kiépítettük ehhez a megfelelő infrastruktúrát, a gáztárolókat télire feltöltöttük" - jelentette ki.

(BBC/mti/para)