Veritas, avagy az ÁVH pozitív szerepe
A veritas latin szó, igazságot jelent, a Veritas Történetkutató Intézetet pedig Magyarország Kormánya alapította, a névből is láthatóan azzal a szándékkal, hogy végre kimondja a történelmi igazságot.
Hogy miért nem tudták vagy akarták kimondani eddig az igazságot a hagyományos akadémiai stb. intézményekben dolgozó történészek? A Veritas alapítója szerint nyilván azért, mert a) komcsi befolyás alatt állnak, b) a nem komcsi befolyás alatt álló történészek elől a komcsik elzárják az igazság forrásait.
A Veritas a héten kerekasztal-beszélgetést rendezett, ahol Földváryné Kiss Réka néprajzkutató, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke megemlítette az igazság megismerését akadályozó tények között, hogy az 1956 utáni erőszakot a Kádár-rendszert tabusította, helyette a Rákosi-rendszerben történteket nagyította fel. Nem egyértelmű az sem, hogy a köztörvényesként elítéltek közül kikre sújtottak le valójában politikai tettek miatt. A megtorló gépezet résztvevői az ÁVH-n szocializálódtak, így kérdéses, mennyire értékelhetőek az általuk előállított iratok hiteles forrásként.
Dr. Zinner Tibor történész, a Veritas 1945 utáni történelmet kutató csoportjának vezetője „tragikusnak” nevezte a helyzetet, mert hiányoznak a dokumentumok, miközben „alapvető emlékezetpolitikai lépések nincsenek tisztázva” (sajnos nem tudom, ezzel mire célzott). A szerinte tragikusan hiányzó iratok közül „mindent odaadnak nekünk”, de kérdés, hogy mi az a minden, hiszen az 1980-as évek végén előfordult, hogy érintettek maguk dönthették el, mi maradjon a személyi anyagukban.
Hogy mi az a minden, azt én is megkérdezném, de azt is, hogy kik adják oda a Veritasnak ezt a mindent, tudtommal ugyanis Magyarországon nincs állambiztonsági dossziényilvánosság. Törvényesen az iratanyagnak csak egy töredékét lehet és szabad kutatni.
