Videó van róla, ahogy csoportosan roma gyerekeket aláztak a zsaruk az őrsön, de megint felmentették őket!

Az akkor szolgálatban lévő kilenc rendőrt és egy rendőrnőt a Legfőbb Ügyészség vádolta meg hatalommal való visszaéléssel, négyüket pedig zsarolással is. "Nem bizonyosodott be, hogy megtörtént az a cselekmény, amely kapcsán a vádlottak ellen eljárás folyik" – állt a bíróság indoklásában.

A bíróság ezzel tulajdonképpen megismételte a 2015 februárjában és 2017 májusában már meghozott döntést, melyeket az ügyész fellebbezése után a kerületi bíróság eltörölt. Az ügyész most is jelezte, hogy fellebbezni fog, tehát az ítélet még nem jogerős.

A vád szerint 2009. március 21-én a rendőrök hat, 10 és 16 év közti roma fiút állított elő a rendőrségen, akiket egy nyugdíjas asszony elleni rablótámadás elkövetésével gyanúsítottak. A rendőrök állítólag a kutyáik elé vetették őket, amelyeken nem volt szájkosár, és hármukat meg is harapták. Ezután többször is megüthették őket, vagy pedig arra kényszerítették őket, hogy egymást üssék, majd csókolják meg.

Az egészet videóra vették, és állítólag kinevették őket azért, mert romák. A gyerekek zaklatása ezután a vád szerint a rendőrség épületének alagsorában folytatódott. Leküldték őket oda, majd azt parancsolták nekik, hogy tíz másodpercen belül vetkőzzenek meztelenre. Az egyik rendőr az egyik gyereket felakasztotta a korlátra, miközben állítólag megverte őt, és arra kényszerítette, hogy mondja meg az anyja nevét. Egy másik gyereknek egy másik rendőr pisztolyt szorított a fejéhez, és azt kérdezte tőle, akarja-e, hogy lelője. Ugyanez a rendőr ezután arra utasította a gyereket, hogy nyalja meg a cipőjét, majd hogy egy lapáttal üsse meg a barátját.

A cselekményt az egyik rendőr videóra rögzítette, majd egy ismerőse az ő telefonjában lelt rá a felvételre, és küldte el azt a sajtónak. A botrányt a nyilvánosságra került videófelvételt váltotta ki, mivel azonban a bíróság szerint azt nem törvényes úton szerezték meg, korábban nem tekinthettek rá bizonyítékként. A vádat emiatt leginkább a szemtanúk vallomásaival kellett alátámasztani.

Ezúttal a fellebbviteli bíróság végzése alapján ugyanakkor elfogadta bizonyítékként a videófelvételt, amelyet a Sme szerkesztősége kapott postán. A kerületi bíróság korábban ezt megtagadta. A videót szakértő véleményezte. Egyebek között felismerte, hogy a felvételeket megvágták és szerkesztették, de a tartalomban nem történt beavatkozás. „Valószínűleg eredetiek a felvátelek" – mondta.

A bíró szerint azonban a beavatkozásokat figyelembe véve a videofelvétel nem tekinthető egyértelmű bizonyítéknak, és úgy fogalmazott, nem azonosíthatók a felvételen minden kétséget kizáróan azok a rendőrök sem, akiket a zaklatás elkövetésével vádolnak".

Korábban a bíróság ellentmondásokra is rámutatott a tanúvallomásokban. A sértetteknek, akik kártérítést és a jogi képviselet költségeinek megtérítését követelték, polgári peres eljárás kezdeményezését javasolták.

A vádlottak tagadják bűnösségüket, a tárgyaláson egyikük sem jelent meg. Az ügy kirobbanása után elbocsátották őket a rendőrségtől. A bíróságon támadták meg a belügyminiszteriumi döntést, amit az illetékes bíróság végül törölt.

Tatjana Vorobelova, a vádlottak ügyvédje arra számít, hogy a kerületi bíróság megerősíti a szerdai döntést. „Úgy vélem, hogy a bizonyítási eljárás teljes körű volt – mondta az újságíróknak.

Rastislav Remeta ügyész szerint minden bizonyíték rendelkezésre áll. „A bizonyítékok értékeléséről van szó“ – mondta az újságíróknak a fellebbezéssel kapcsolatban.

Vanda Durbáková, a sértettek ügyvédje csalódottan vette tudomásul a felmentő ítéletet. „Nagyon hosszú idő telt el, ügyfeleim régóta várják, hogy igazságot szolgáltassanak nekik. Fontolóra kell vennünk a további lépéseket“ – közölte.

(TASR/parameter)