Ganét hordanak a szigorúan védett Tőkési ághoz, és ez eddig senkit nem érdekelt

A szlovák természetvédelmi törvény alapján öt védelmi fokozat van az ország területén. Csallóköz büszkesége, a Tőkési ág nemzeti viszonylatban Nemzeti Természetvédelmi Rezervátumnak van nyilvánítva, ahol a legmagasabb, ötös védettségi fokozat van érvényben.

A törvényi szigórt jól mutatja, hogy

az ötödik a védettségi fokozatban képletesen szólva még csak tüsszenteni sem szabad anélkül, hogy az illetékes állami hatóság az adott tevékenységet engedélyezze.

A környezetvédelmi törvény nem csak a különböző mezőgazdasági, építészeti tevékenységek korlátozásával védi a természetet. Már a harmadik fokozattól érvényes, hogy a turisták, természetjárók csak a kijelölt tanösvényeken mozoghatnak. Tehát a legmagasabb védettségi szinten, vagyis a negyedik és ötödik fokozatnál is, ha nincs kijelölve tanösvény, egyszerűen tilos kocogni/sétálni/kerékpározni/csónakázni.

Mi van a trágyázással?

A környezetvédelmi törvény természetesen a mezőgazdasági területek trágyázását is szabályozza. A második védettségi fokozatban például már csakis az illetékes hatóság engedélyével lehet két hektárnál nagyobb területeken természetes, illetve vegyi trágyázást alkalmazni.

Ahogy a védettségi szint növekszik, úgy szigorodik a szabályozás is. Harmadik fokozatban már nincs területi megkötés, bármilyen mértékű trágyázást csak a hatóság engedélyével lehet végezni,

a negyedik és ötödik szinten pedig már egyértelműen TILOS a trágyázás.

Ahogy említettük, a Tőkési ág a legszigorúbb, ötös védelmi fokozatban szerepel, a törvény pedig az ilyen területeknél előír egy bizonyos védősávot is. Ez annyit tesz, hogy ha a folyó ötös fokozatú, akkor az azt határoló 100 méteres sáv eggyel alacsonyab védettségi fokozatot élvez.

Tehát a Tőkési ágat határoló 100 méteres sáv szintén szigorúan védett terület (negyedik fokozat).

Trágyadomb a Tőkési ágtól 50 méterre

Dunatőkés kataszterében, a Tőkési ágtól nem több, mint 50 méterre egy trágyadomb dísziti a látképet. Ez nem ideiglenesen van ott, a különböző forrásból származó, 2013-as és 2014-es műholdképek szerint már évek óta ott helyezkedik el. Információink szerint ott tárolják, majd minden év őszén – a kukorica learatása után – a Tőkési ág mentén húzódó területen szórják szét, szántják be egy részét, ám a ganédomb nagy része több éve ugyanott van, ahova azt az elmúlt évek során lerakták, azaz a trágya nagy részét soha nem használták fel semmire sem.

A Google Earth 2015-ös műholdfelvételén látszik, hogy a trágya legfeljebb 40-45 méterre helyezkedik el a folyómedertől, amelytől elvileg minimum 100 méterre kéne lennie.

A szóban forgó lerakat nem csak a 543/2002-es környezetvédelmi törvényt sértheti. Tudni kell, hogy az egész Csallóköz védett vízgazdálkodási területnek számít, melyen további paragrafusok szabályozzák a tevékenységeket.

Ilyen például a mezőgazdasági minisztérium 199/2008-as rendelete, mely bővebben is szól arról, mikor lehet a Csallóközben trágyázni, hogyan kell tárolni az anyagot, és mely területek azok, melyeket egyenesen trilos trágyával kezelni.

A rendelet szerint tilos az egész Csallóközben a trágyázás november 15. és február 15. között, a trágyatárolóknak pedig megfelelő szigeteléssel kell rendelkezniük, hogy semmi ne szivárogjon a talajba. Bár a rendelet lehetőséget ad arra, hogy (amennyiben nem fenyeget a talajvíz beszennyezése) a szilárd trágyát és a komposztot szabadon lehessen tárolni a mezőgazdasági területeken, de legfeljebb kilenc hónapig szabad a termőföldön tárolni a trágyát. A kilenc hónap letelte után négy évnek kell eltelnie, hogy ugyanazon a helyen újra trágyát lehessen tárolni.

Bár a szóban forgó lerakat valószínűleg már ezeket a paragrafusokat is megszegi, ez még nem a vége.

Ugyanez a rendelet ugyanis kimondja, a trágya szabadon történő tárolása tilos az olyan területeken, ahol magas a föld nitráttartalma,

vagy a föld tartósan nedves, vagy 0,6 méternél közelebb van a talajvíz (akár csak ideiglenesen), vagy ahol a terep esése 3 foknál nagyobb, stb.

A podnemapy.sk portálon bárki betekintést nyerhet abba, mely területeken magas a föld nitrát szennyezettsége. Az A kategóriás földek alacsony szennyezettségűek, a B a közepes szennyezettséget jelenti, a C kategóriába sorolt földek szennyezettsége magas – ezeken a helyeken tilos a trágya tárolása.

Ahogy a térképen is látható, a szóban forgó terület a C kategóriába tartozik, tehát itt kimondottan tilos a trágya szabadon történő tárolása.

Vegyük csak sorban milyen paragrafusokkal áll hadilábon az ominózus “ganédomb”:

• 543/2002-es környezetvédelmi törvény, melynek értelmében a Tőkési ágtól számított 100 méter széles védelmi sáv a négyes védettségi fokozatba tartozik, ahol tilos a trágyázás

• 199/2008-as minisztériumi rendelet 4-es paragrafusának 4-es bekezdése, mely szerint legfeljebb 9 hónapig lehet szabadon tárolni a trágyát, utána négy év szünetet kell tartani az adott helyen

• 199/2008-as rendelet 4-es paragrafusának 5/b bekezdése, mely szerint a tilos trágyázni magas nitrát szennyezettségű mezőgazdasági területeken

Ugyanitt meg kell említeni, hogy minden teleknek van egy tulajdonosa, bérlője, és a törvény rájuk is gondol. Főként a harmadik, de a negyedik védettségi szinten is vannak bizonyos tilalmak, melyek alól a tulaj vagy bérlő felmentést nyerhet – már ha kéri ezt az illetékes hivataltól. Esetünkben – információink szerint – semmilyen hivataltól nem kért engedélyt a terület tulajdonosa/használója, de ha kért is volna, a hivatal nem engedélyez automatikusan semmit, nyilván először megvizsgálják az adott helyzetet.

Ilyenkor jogosan felvetődik a kérdés, hogy ha egy tevékenység ennyi jogszabályt sérthet, hol maradnak az illetékes hatóságok, akiknek észlelni kéne az ilyen eseteket?

Minden védettségi szinten más-más hatóság, illetve hivatal illetékes.

Bizonyos engedélyeket – például a fakivágások engedélyezése – a területileg illetékes község önkormányzata ad ki. Ez olyan helyekre érvényes, ahol az első és második védettségi fokozat van érvényben. A harmadik fokozatú védettséget élvező területekre vonatkozó engedélyeket az egykor járásinak nevezett, ma már körzeti hivatalok adják ki. A negyedik és ötödik védettségi szinten az egykori kerületi, ma már szintén körzetinek nevezett hivatalok illetékesek, az ötödik fokozatban pedig vannak olyan tevékenységek, melyeket kizárólag a környezetvédelmi minisztérium engedélyezhet.

Ezekhez a hivatalokhoz lehet fordulni, ha valaki engedélyért folyamodik, és ugyanezeknél a hivataloknál lehet bejelentést tenni, ha bárki gyanús dolgot észlelne. Úgy gondoltuk, megkeressük Dunatőkés község önkormányzatát, mégis csak itt található a trágyalerakat, így esélyes lehet, hogy tudnak a problémáról.

Nem tudtak.

“Ha a falu területén észlelünk bármiféle szemetet, azt összeszedjük, és próbáljuk megakadályozni, hogy ne történjenek kihágások” – közölte a Paraméterrel Csiba Mária polgármester, aki elmondása szerint a Paramétertől értesült az ominózus helyen fekvő trágyáról.

"Az önkormányzat mindenképp kivizsgálja az esetet" – szögezte le a polgármester, hozzátéve, hogy kiderítik, ki, és miért hordta oda a trágyát. Amennyiben vizsgálat során a szabályszegés bebizonyosodik, a környezetvédőkkel orvosolná a helyzetet.

Megkerestük a "tulajt"

A Paraméter más forrásból úgy értesült, hogy a helyi Czajlik Ranch istállóiból kerül az említett területre a trágya, így telefonon megkerestük a ranch tulajdonosát, Czajlik Jenőt is.

Ő nem is tagadta, hogy a trágya onnan származik, azt viszont kiejelentette, hogy a trágyázás azon a területen nem tilos – legalábbis szerinte. További kérdéseinkre nem válaszolt, inkább azt tanácsolta, helyette inkább foglalkozzunk a többi csallóközi lakossal, aki szennyvizével károsítja a természetet és az ivóvizet. Nem mintha az nem jelentene problémát – és a témával mindenképpen foglalkozunk majd – de az nem mentség, hogy “ha más megteszi, akkor megtehetem én is”.

Amint eredményre jut a hivatalos szervek vizsgálata, a fejleményekről azonnal tájékoztatunk.

(para)

Illegális szemétlerakatot, környezetszennyezést észlelt? Az info@parameter.sk címen vagy a Facebookon várjuk olvasóink leveleit!