Videón, ahogy egy iráni rakéta eltalálja az ukrán utasszállítót

Kanada legkevesebb 63 állampolgárát veszítette el a katasztrófában, a rajta utazó 167 utasból 138 Kanadába utazott volna tovább. Emiatt Trudeau szerdán azt mondta: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kapjon a szerencsétlenség iráni kivizsgálásában. "Több szövetséges és saját forrásból is van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lelőtték, de lehet, hogy nem szándékosan" – mondta a kanadai miniszterelnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén. Hozzátette: kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban minden kérdésre választ nem kapnak a kanadaiak.

A Montrealban tartózkodó Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter pedig arról számolt be: pozitív választ kapott iráni kollégájától, Dzsavád Zaríftól arra a kérésre, hogy Kanada részt vehessen a vizsgálatban.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ha Irán lőtte le a teheráni felszállás után néhány perccel lezuhant ukrán utasszállító repülőgépet, akkor valószínűleg nem szándékosan tette. Johnson a Downing Street által csütörtök este közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ukrán légitársaság Boeing 737-esén négy brit állampolgár is utazott.

Trudeau bejelentése hatására Irán visszautasította, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el, mégis Teherán felszólította Kanadát, hogy ossza meg információit az iráni nyomozókkal arra vonatkozóan, hogy esetleg így volt.

Előbb Ali Rabiei kormányszóvivő utasította vissza a vádat: "Ezek mind az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet ide szakértőket, a Boeing (repülőgépgyártó céget) pedig kifejezetten kérjük, hogy kapcsolódjon be a feketedobozok információinak feldolgozásába" – mondta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban részt vehet még Ukrajna, Nagy-Britannia, Svédország és Afganisztán is.

Abbász Muszavi külügyi szóvivő viszont csak annyit mondott, hogy kérik Kanadától információi megosztását. Sőt, ezután Irán hivatalosan kérte az amerikai közlekedésbiztonsági tanácsot (NTSB) is, hogy vegyen részt a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában. "Az NTSB válaszolt a vizsgálóbizottság vezetőjének kérésére, és bejelentette, hogy küldenek szakértőt" – mondta Farhad Parvares, aki Irán képviselője a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO).

Az NTSB megerősítette, hogy küldenek Iránba szakértőt, bár egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek: egyelőre nem lehet tudni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók mellett hogy lesz lehetséges az amerikai részvétel.

A The Wall Street Journalnek nyilatkozó, de meg nem nevezett, magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint "rendkívül erős a gyanú", hogy az ukrán gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet, miután rakétákkal támadtak amerikai támaszpontokat Irakban, esetleg valamilyen fenyegető, a támaszpontok elleni rakétatámadást megtorolni akaró repülőgépnek nézték az ukrán utasszállítót. A gyanút alátámasztja, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét.

A gép lelövésének gyanújáról több amerikai tévé és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott, és egyik nyilatkozó sem beszélt arról, hogy milyen hírszerzési információk birtokába jutottak, de két forrás szerint a gép Irán általi lelövésének valószínűsége csütörtök reggelre nőtt meg hirtelen. Az AP hírügynökség szerint ezek a hírszerzési információk származhatnak műholdfelvételekből, földi érzékelőktől vagy lehallgatott kommunikációból.

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép "nagyon zord táj fölött" repült, és előfordulhatott, hogy "valaki tévedett". Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet szerinte lelőtték.

MTI