Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben

Dunaszerdahelyen a Műkedvelő Gárda „aranyifjúsága” úgy, mint a korábbi években, 1925-ben is megrendezte nagyszabású Szilveszter-estélyét. A műsorban egyfelvonásos vígjátékok, dialógok, ének- és táncszámok szerepeltek. A korabeli sajtó jelentései szerint mindenki ott volt, „aki jókedvvel akart belépni az új esztendőbe”.

Az előző részek:

Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza

A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós

Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola

A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya

Kisváros a vidék közepén


A DAC kabaréelőadást mutatott be, „nivóban egy művészi összeállitást, amilyet talán még sohsem nyujtott a DAC”. Vancsó Lajos főjegyző hegedűn játszott, dr. Stern Ernőné zongorázott, Dobler Kálmán énekelt. A humorról Balla Zsiga gondoskodott kuplékkal. Az Édes mézes mazsolám című tánckettősben Frankl Stefi és Kovács Sándor léptek fel „a báj és kellem megtestesitőiként”. A prózai számokat Földes Imre Pardon, illetve Zilahy Lajos Méltóságos vizit című darabja képviselték. „Mindkettő rendkivül finom humorral megirt vigjáték, s különösen az előbbin nagyon sokat mulatozott a publikum.” Az előadások sikerén olyan nevek buzgólkodtak, mint Brüll Manóné, Balla Zsigáné, Sándor Mariska, Brüll Manó, Balla Zsiga, Deutsch Zoli, Dobler Kálmán, Németh Karcsi és Steiner Zoli. Valamennyien ismert műkedvelők. „Rendkivül érdekessé tette az estet az a körülmény, hogy a konferancié szerepét – Dunaszerdahelyen először – nő láttal el, még pedig az elmésségéről és szellemességéről ismert Brüll Manóné.” A DAC vigalmi bizottsága az estére Veszprémy Géza hírneves zenekarát szerződtette.

Vásárúton a helyi ifjúság Rujder Herman vendéglőjében rendezett zárt körű táncmulatságot. A tiszta jövedelmet jótékony célokra fordították.

Az agilis dunaszerdahelyi plébános, dr. Markwart Gábor szerkesztésében megjelent a „Szent György Naptár, az Úr 1926-ik esztendejére, benne megtalálja a plébánia minden egyes hivője mindazt, amire itt szüksége van”. A kalendárium ugyanis „a naptár részén kivül magában foglalja a plébániához tartozó összes községek elöljáróságait, a plébánia területén fennálló összes keresztény cégek névsorát, az egyházi beosztásokat, a vallásos és jótékonysági egyesületeket, az egyéb társadalmi intézményeket, a dunaszerdahelyi összes hatóságokat, közintézményeket, tartalmaz gazdasági jövendőmondót, egyházi tudnivalókat, érdekes olvasmányokat... A naptár becsét éppen annak helyi érdekessége adja, mégis mondhatjuk, az ilyennemű kalendárium ritka jelenség naptár-irodalmunkban. (...) Az izléses kiállitásu kötet lapunk nyomdáját dicséri” – írja a Csallóközi Hírlap 1925-ben.

A polgári év utolsó napján egyébként a Csallóköz egész területén szokás volt „a zajcsinálás, a kolomprázás, a durrogtatás, az ostorpattogtatás” (Marczell Béla), a legtöbb településen szilveszteri bált rendeztek.

Lelkes Vince