1
-illusztráció- (Fotó: Unsplash)
Megosztás
A vikingek sokkal korábban használtak üvegablakokat, mint azt régebben gondolták. Az üvegtáblákat eddig elsősorban a középkori templomokhoz és kastélyokhoz kötötték.
"Ez egy újabb elmozdulás az egyszerű barbár vikingek képétől, amelyek kardokat lengetnek és fosztogatnak"
– mondta Mads Dengso Jessen, a koppenhágai Nemzeti Múzeum vezető kutatója.
Az elmúlt 25 év során a régészek üveglapszilánkokra bukkantak hat helyszínen Svédország déli részén, Dániában és Észak-Németországban. Koppenhágában 61 üvegtábla-töredéket elemeztek, amelyek 800 és 1100 közöttiek lehetnek. A viking hódítások csúcspontja 793 és 1066 között volt.
"Csak a korai ablaküveget társítottuk a középkorral, ezért azt feltételeztük, hogy az üveg nem származhatott a viking korból"
– áll a koppenhágai Nemzeti Múzeum közleményében.
Az üvegszilánkok „a viking korszakra datálhatók, és valószínűleg ebben az időszakban is használták őket”
– mondta Torben Sode múzeumfenntartó.
A múzeum szerint az üvegablakok a társadalom felsőbb rétegeinek és vallási célokat szolgáló épületekben voltak, ahogyan Európa más részein is. A viking ablakok nem voltak olyan nagyok és nem tökéletesen átlátszóak, mint ahogy ma ismerjük őket. Zöld és a barna árnyalatúak voltak. Dengso Jessen elmagyarázta, hogy a cél az volt, hogy napfényt biztosítsanak az épületen belül, nem pedig azt, hogy kilássanak az ablakon.
A múzeum szerint "nagy valószínűséggel a vikingek kereskedelem útján szerezték az üveget. Kiterjedt portyázásokat, gyarmatosítást, hódítást és kereskedelmet hajtottak végre Európa-szerte, és elérték Észak-Amerikát".
"Tulajdonképpen egy kulturált viking elitről beszélünk, amely királyi hatalommal bír, és vetekedett, mondjuk, Nagy Károllyal, a frankok királyával. Ez olyasmi, ami gyakran kimarad a vikingek leegyszerűsített hollywoodi ábrázolásából"
– mondta Dengso Jessen.
TASR/para