A világ leghosszabb folyóinak csupán egyharmada folyik szabályozatlanul

A világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmada folyik szabályozatlanul, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derült ki a WWF és más szervezetek, intézetek részvételével készült, az egész bolygóra kiterjedő elemzésből.

A világ leghosszabb folyóinak csupán egyharmada folyik szabályozatlanul
-illusztráció- (Fotó: TASR)

Az elemzés elkészítésében világszerte ismert kutatóintézetek és szervezetek 34 kutatója vett részt, munkájuk során összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. Ezzel elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a kivételesnek tekinthető vízfolyásokat.

A jelentés feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott és javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, valamint a szabályozott folyók helyreállítására is.

A Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a Föld ezer kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját - olvasható a WWF közleményében.

A gátak és víztározók az első számú okai annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. 

Jelenleg mintegy 60 ezer nagy gát található a világ folyóin és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma az is, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.

A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk folyamatosan csökken.

Az egészséges vízfolyások sok országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk ezreit érinti. 

A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs ezer kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyan található, amelyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak. 

A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére és a kikapcsolódásra pedig pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.

A folyók és ártereik megújulóképessége rendkívül nagy: Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett

 A WWF szerint vállalni kell a folyók megóvásának és helyreállításának felelősségét, a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, és fokozatosan el kell hagyni a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket.

(MTI)