1
Világi Oszkár (Fotó: Cséfalvay Á. András - archív)
Megosztás
Az Európai Unió betiltaná az orosz kőolaj behozatalát, a szlovák kormány pedig a hazai üzemanyagárakat csökkentené. Mindkét intézkedés a Slovnafton csapódna/csapódik le. Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója elismeri, hogy jelenleg olcsóbban kapják az orosz kőolajat a nyugati Brent típusú kőolaj világpiaci áránál, de szerinte ez meglátszik a szlovákiai üzemanyagárakon. A hazai árakat - összevetve a kőolaj árával - nem tartja magasnak.
A Mol-t és vele együtt a Slovnaftot az utóbbi időben gyakran vádolják azzal, hogy a világpiaci árnál olcsóbban veszi az orosz kőolajat, de az üzemanyagot drágán adja el. A különbség hordónként mintegy 30 dollár, ami csak a cég nyereségét növeli, mert a benzint és a gázolajat világpiaci áron adja. Így van ez?
Az árkülönbség a kőolaj tekintetében valóban megvan, de azokban az országokban, amelyek más típusú kőolajat vásárolnak, a termékek ára sokkal magasabb, mint Szlovákiában. Tehát mi azt az árrést, amit az Urál (az orosz kőolajkeverék) és a Brent kőolajtípus ára közti különbségen nyerünk, beépítjük az árainkba. Németországban két euró tízért tankolnak egy liter üzemanyagot, nálunk 1,82-ért. A különbség éppen annak köszönhető, hogy mi olcsóbban jutunk a kőolajhoz. De ez a különbség csak most, mintegy másfél hónapja létezik. Előtte hosszú éveken keresztül az Ural és a Brent közti különbség kettő és három dollár volt. Másfél évvel ezelőtt például nulla, elég hosszú ideig.
Ez a 30 dolláros rekordkülönbség most alakult ki, valószínűleg azért, mert Oroszország kevesebb kőolajat tud eladni, és azért adja ilyen kedvező áron, hogy elvigyék a kitermelt mennyiséget. De ez nem fog örökké tartani.
A Slovnaft ezt úgy kezeli, hogy az árak tekintetében jóval az európai átlag alatt vagyunk. Az adók nélküli árakat figyelve az utolsó európai statisztikai adatok szerint a benzin árát tekintve a hetedik legolcsóbbak vagyunk, a dízelt nézve pedig a hatodikok az Európai Unióban. Az, hogy most orosz kőolajra vagyunk kötve – ami jelenleg olcsóbb -, az azt jelenti, hogy tankoláskor mindenki megkapja annak a nyereségnek az egy részét, amit a Slovnaft a kőolaj-árrésnek köszönhet.
De a kőolaj árában mutatkozó 30 dolláros különbség jelenleg mintegy 30 százalékot jelent, ha azt vesszük, hogy a kőolaj világpiaci ára 100 dollár körül mozog. Az üzemanyag nem 30 százalékkal olcsóbb nálunk, mint Németországban.
A nettó árakat kell nézni, mert az adó mindig deformálja az árat. Az egyik országban magasabb a jövedéki adó, magasabb az áfa, a másikban alacsonyabb. A nettó árakat tekintve a különbségek elérik a 30 százalékot. Tehát a német nettó ár és a szlovák nettó ár közti különbség megvan 30 százalék. (Az EU adatai szerint a gázolaj németországi nettó ára 1273,3 euró, a szlovákiai 1054 euró volt május elején, ugyanez a benzin esetében 1075,8 illetve 890,5 euró, vagyis a 30 százalék a német ár esetében nincs meg, de a svéd esetében megvan – szerk. megj.)
A kormány az üzemanyag árának mérséklésén gondolkodik, aminek egyik lehetősége, hogy bizonyos szinten befagyasztja az üzemanyagárakat. A másik, hogy a Slovnaftra valamilyen extra adót vetne ki, amiből kompenzálná a szegényebb rétegeket. Erről mi a véleménye? Hogy érintené ez a vállalatot?
Egy ilyen lépés a kormány felelőssége, de minden döntésnek van következménye.
A Slovnaftnak nincs extra haszna, tehát amiről beszélnek, az ma még nem valós számokon alapul, és hiába próbálják keresni, nem létezik extra nyereség.
Volt időszak, amikor veszteséges volt a Slovnaft, és akkor senki sem kérdezte meg, hogy hogyan állunk, mi a bajunk, nem segített senki. A Slovnaft semmilyen támogatást nem kapott az államtól az elmúlt 15 évben. Az, hogy egy hónapja van mintegy harminc dolláros különbség a kőolajtípusok ára között, ez tény, de ez nem lesz így örökké. Lehet, hogy két hónap múlva már megszűnik. A Bloomberg előrejelzése szerint például az év végére ez a különbség csak 5-8 dollár között lesz. Tehát az a terv, hogy elvegyék a Slovnafttól a feltételezett nyereséget, ami még nem is realizálódott, valóban népszerű bizonyos politikai körökben, de ez szerintem veszélyes irány.
Lát más módot arra, hogy csökkenjen az üzemanyagok ára Szlovákiában?
Az üzemanyag ára alacsony Szlovákiában. Alacsonyabb az európai átlagnál, mint mondtam, a 27 tagország közül a hetedik és a hatodik legolcsóbb a dízel és a benzin esetében.
Igen, de az embereknek ez még így is magas.
Igen, magas, de mihez képest? Ennyi a kőolajnak az ára, ennyi a földgáz ára, a földgáz ára négyszeresére nőtt. A villany ára szintén fölment. Tudom, hogy az emberek ezt magasnak érzik, de a helyzet ma az, hogy ilyenek az árak, ezt kell elfogadni. A környező országokban is ez a helyzet, mindenhol magas az energia ára.
Magyarországon van egy ársapka, de az nem tarthat örökké, annak is vége lesz egyszer. Az is csak egy átmeneti intézkedés, és látjuk azt is, hogy mit eredményez: nagyon sok töltőállomás nem tudja kiszolgálni az embereket, vagy csak korlátozottan.
Mindennek megvan a következménye. Ennek az a következménye, hogy eltűnik az import, és nincs elég áru a piacon. Ha nincs elég áru, és megnő a kereslet, akkor valakinek jut, valakinek nem jut. Mindent meg lehet tenni, de mindennek van következménye.
Az Európai Unió a hatodik szankciós csomagban a kőolaj-behozatalt is be akarja tiltani Oroszországból. Az olajembargó hogyan érintené a Slovnaftot? Milyen feltételekkel tudna vele megbirkózni?
Ha valóban embargót hirdetnének az orosz kőolajra, akkor mindenképpen szeretnénk időt kapni arra, hogy fölkészüljünk, mert vannak technológiai és logisztikai problémák is, amelyeket meg kell oldani.
Ez körülbelül 3 évet venne igénybe, és mintegy 190 milliós beruházást igényelne ez alatt a három év alatt. Azután lennénk képesek átállni teljesen az orosz kőolajról alternatív olajfajtákra, hogyha lesznek ilyenek a piacon.
Ezt az időszakot az embargó bevezetésétől számolják, tehát ha most vezetik be, akkor plusz három év, hogyha három hónap múlva, akkor onnét számítva három év, vagy már készülnek az embargóra?
A szükséges beruházások olyanok, amelyeket, ha nincs embargó, akkor nem valósítanánk meg. 190 millió eurót mi miért ruházzunk be előre? Ha két év múlva az embargó megszűnik, miközben mi elköltöttünk 150 milliót, akkor azt senki nem fogja visszafizetni. Mi azt szeretnénk, ha az embargó kapcsán döntés lenne arról is, hogy ezeket a beruházásokat, amelyeket meg kell valósítanunk, az Európai Unió megtérítené az országoknak. Szlovákiának nincs tengere, a mi ellátásunk sokkal bonyolultabb, mint azoké az országoké, amelyeknek van tengerpartjuk. Emellett mi az orosz kőolaj feldolgozására álltunk rá technológiailag.
Az Európai Unió már megértette, hogy ez a kérés megalapozott, és azt is megértette, hogy a beruházások megvalósításához átmeneti időszakra van szükség.
Ebben az esetben nemcsak a Slovnaftról van szó, a Transpetrolnak is fejlesztenie kell, mert a kőolajtartalékok Kelet-Szlovákiában vannak. Ha leáll a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, akkor nem tudna oda eljuttatni kőolajat. Át kellene telepíteni a tartályokat valahova Nyugat- és Közép-Szlovákiába. Tehát az embargó mindenkit érintene, aki a kőolajüzletben valamilyen formában érdekelt. Ezt át kell gondolni, és az alapján kell meghozni a döntéseket. De nem lehet egyik napról a másikra.
Szlovákia nemcsak a Barátság kőolajvezetéken, hanem Horvátországon keresztül, az Adria vezetéken át is kaphat kőolajat. Tehát az Oroszország elleni embargó nem vágná el teljesen az országot a kőolajtól.
Ez igaz, de ha az embargót azonnali hatállyal vezetnék be, és vonatkozna mind a vezetékes, mind a tengeri szállítású orosz kőolajra, akkor nehéz helyzetbe kerülnénk. Az Adria vezeték kapacitása jelenleg ráadásul kisebb, mint a Slovnaft igénye, mivel Horvátországban van egy körülbelül 27 kilométeres szakasz, ahol szűkebb a keresztmetszet, mint a többi szakaszon. Ez azt eredményezné, hogy a Slovnaft csak a kapacitásának 70 százalékát tudná megkapni kőolajból, és így kellene működnünk.
Ha tehát holnap bevezetnék az embargót, de vehetnénk orosz kőolajat tengeri szállítással, akkor is csak körülbelül 70 százalékos kapacitással tudna működni a Slovnaft.
Mi a magunk munkáját elvégeztük, a vezeték magyarországi és szlovákiai szakaszára a Mol-csoport 170 millió dollárt költött, így itt az Adria kapacitása megfelel, igazodik a Slovnaft és a Mol százhalombattai finomítójának igényeihez. Ezt a beruházást 11 évvel ezelőtt határoztuk el, és körülbelül hat évvel ezelőtt be is fejeztük. A horvátok ezt nem tették meg, és így a vezeték nem tud teljes kapacitással üzemelni. És akkor még nem beszéltünk Csehországról, mert Csehország már ebbe a kapacitásba, amit mi építettünk ki Szlovákia és Magyarország számára, nem fér bele. Tehát annak a kőolajnak, ami most a Barátság vezetéken keresztül érkezik Csehországba, nincs alternatív útja.
Lajos P. János
