Vilnius, Varsó és Riga felajánlotta közvetítését a fehérorosz vezetés és az ellenzék között
Litvánia, Lengyelország és Lettország készek közvetíteni a fehérorosz vezetés és ellenzéke között, miután erőszakba torkollt utcai összecsapások alakultak ki a vasárnapi elnökválasztás nyomán - jelentette be Gintanas Nauseda litván elnök szerdán Vilniusban.
Nauseda szerint a fehérorosz hatóságoknak legelőször is véget kell vetniük a tüntetőkkel szembeni erőszaknak, szabadon kell engedniük az őrizetbe vett aktivistákat, és egy, a válság rendezését szolgáló országos tanácsot kell alakítaniuk a civil társadalom szereplőivel.
"Amennyiben kezdeményezésünkre negatív választ adnak, akkor természetesen a többi lehetőség is az asztalon marad, ezek pedig összeurópai vagy országos szintű szankciók"
- hangsúlyozta a litván elnök.
Linas Linkevicius litván külügyminiszter az Eho Moszkvi orosz rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Fehéroroszország elleni esetleges uniós büntetőintézkedéseknek személyek, nem pedig egyszerű polgárok ellen kell irányulniuk.
"Valami kézzelfoghatót kell tenni, meg kell vitatni a szankciók lehetőségét. Úgy gondolom, olyan szankciók kellenek, amelyek nem ártanak az embereknek, és alapjában a jogsértéseket elkövetőket és az indokolatlan erőszakot alkalmazókat célozzák"
- tette hozzá Linkevicius.
A litván tárcavezető szerint a tömegtüntetéseket nem külföldről irányítják, és nem áll mögöttük semmiféle szervezés.
"Értesüléseink szerint az utcai tevékenység erősen decentralizált, a tiltakozásoknak nincs semmiféle központi irányítása"
- jelentette ki.
Linkevicius cáfolta Vilnius esetleges érintettségét a tiltakozásokban.
Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során; a biztonsági erők és a tiltakozók közötti összecsapásokban 51 tüntető és 14 rendőr megsebesült - tájékoztatott a minszki belügyminisztérium szerdán.
Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozva kijelentette, hogy nem fogadja el a közzétett eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később hatósági nyomásra elhagyta az országot, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit.
(MTI)